Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
V. A szekcióvezetők zárómérlege
neti konferenciára, amelynek művelődéstörténeti szekciójában elsősorban, a dolog természeténél fogva is, ezek a kérdések kerültek megvilágításra. Ehhez a sorhoz csatlakozott mostani konferenciánk is a művelődés azon kérdéseinek mélyreható vizsgálatával, melyek az elmúlt kb. 150 évre visszatekintő korszakunkban ebben a régióban, ezen a dél-dunántúli területen elsősoíbán és legközvetlenebbül szóltak a tömegekhez. Szekciónk, munkaidőnknek valóban maximális kihasználásával, a vitaindító referátum Kanyar József elvtárs előadásában a délbalatoni üdülővidék történeti kialakulását, annak periódusait ismertetve ennek kapcsán csupán történeti ábrázoláson messze túlmenően az üdülőövezetnek tágakban vett kulturális problematikáját, az életmódhoz, a társadalmi tudathoz és a termeléshez kapcsolódó problémákat is sorban felvetette. A 11 korreferátum, mely ehhez hozzászólt, több témakör köré csoportosulva, ugyancsak mind elsődlegesen a tömegek kultúrájának, a tömegek művelődésének kérdéseivel foglalkozott. Ezek körül Kelemén Elemér, Honfi István és Tröszt Tibor elvtársaknak sajátlag művelődéspolitikai profilú előadásai a jelennek és a közelmúltnak - ám bizonyos perspektívákban a jövőnek is - a legszélesebb társadalomhoz szóló, tudatformáló kulturális politikájával, ennek az eredményeivel foglalkoztak - ha kellett polemikus, kritikus hangvétellel is, a gazdag eredmények méltó értékelése mellett nem riadva vissza az évek során jelentkezett különböző problémák, nehézségek felvetésétől sem. Ezeknek a korreferátumoknak az összességéből, így a táj népművelésének, közművelődésének nagyon lényeges kérdéseit és problémáit ismerhettük meg. Igen jelentősnek kell minősítenem szekciónk munkájának értékelésekor azt, hogy további korreferátum a munkásművelődésnek és általában a legszélesebb dolgozó tömegek gondolkodásmódjának átalakulásával és vizsgálatával foglalkozott. A pontos címek már tulajdonképpen a témát is meghatározzák: Szili Ferenc: A munkáséletmód a századfordulón a Kaposvári Cukorgyárban, Andrássy Antal: Munkásművelődés hagyományai a Dél-Balaton vidékén, Szita László: Munkáséletmód és munkásművelődós Pécsett, Vörös Imre: A szövetkezeti parasztság gondolkodásmódjának vizsgálata című előadásainak már témái is mutatják azt, hogy a szerzők valóban olyan történeti problémákhoz nyúltak hozzá, amelyek egy társadalom legszélesebb rétegeinek művelődését érintették. Már csak a rendelkezésre álló rövid időnél fogva is (hiszen az előadóknak a korreferátumokra maximum 15-20 perc állt rendelkezésre), elsősorban e művelődési lehetőségek intézményes kereteit jelölték, vázolták fel már mindenhol utalásokkal is azonban ezek tartalmi vonatkozásaira is. Nagyon biztató ez mindnyájunk számára, remélni engedvén, hogy a kutatók nem fognak megállni a szervezeti kereteknek az ismertetésénél, felvázolásánál, hanem ezeknek (ahogy az előadások is mutatták) gazdag tartalmi kérdéseire: így a munkásművelődés kérdéseire, a paraszti gondolkodással foglalkozó téma kapcsán pedig a társadalmi tudat egész szocialista átalakulásának kérdéseire is bőségesen ki fognak térni. Tulajdonképpen sokban ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódva, két nagyon tanulságos előadás - Kotnyek és Molnár elvtársak előadásai - foglalkozott az agrárkultúra múltbeli apró münkájával: egy múlt századi földműves iskolának és a mezőgazdasági ismeretterjesztés egy sajtó útján kialakított formájának történetével. Rendkívül jelentősnek érzem ezeket a kutatásókat nemcsak tartalmilag, hanem módszertanilag is. Megmutatták azt, hogy egy-egy olyan forrásnak, mint egy vidéki lap, hetilap vagy napilap, vagy egy olyan intézménynek, mint egy vi-24:
