Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

V. A szekcióvezetők zárómérlege

déki szerény keretek között működő iskola kutatása, ha az általunk közvetített ismeretanyag közvetítésének módszerét és kivált magát az ismeretanyag tartalmát rendszeresen és hozzáértő módon vizsgálják, olyan tanulságokat és eredményeket tudnak felmutatni, melyeknek bizonyos -részeit -még most is tudjuk használni és amelyek feltétlenül hozzájárulnak akár jelen problémáinknak, ha természetszerűleg nem is megoldásához, de mindenképpen jobb megértéséhez, azokra a -gyökerekre mutatva ró, amelyek ezt -a mai agrár kultúrát évtizedekkel ezelőtt meghatározták, kialakították.

Végül két előadás, a legszélesebb tömegek tudatformálásának egy nagyon érdekes formájával, az emlékhelyekkel foglalkozott. Ez a probléma azért is igen fontos, mert ahogyan a szekció ülésén adott összefoglalómban is volt alkalmam rámutatni - az emlékhelyek szinte megszemélyesítik a múltat. Ahogy a most oly divatos, jól sikerült munka esetében a tudatformálás szempontjából pozitívan, rendkívül jelentős életrajzi írások, életrajzi regények egy korszakot egyetlen személy vagy esemény anyagi világának, környezetének bemutatásával viszi közel a látogatóhoz nemcsak a személyt, eseményt, hanem annak világát és magát az egész korszakot is. Ebből a szempontiból kell megint visszatérnem a művelődéspolitikai előadások elsőnek említett csoportjára: ezeknek problematikájából és művelődéspolitikai terveinek az ismertetéséből örvendetesen érződik ki minden vonatkozásban az a tendencia, hogy a múltat a tömegekhez a lega-lkalmusabbán szólni, legalkaknasabban közvetíteni képes formákban és módszerekkel kell köz-elvinni.

Összegezve ezután szekciónk munkáját: amint a főbb vonások már tulajdonképpen az eddig elhangzottakból is kiderültek: nagyon jelentős részletkutatásokról kaptunk itt képet, amiknek legnagyobb jelentőségét a magam részéről abban látom, hogy a kulturális fejlődésnek és egyáltalán a kultúra útjának olyan mély áramaira hívták fel a figyelmet, amelyek a magas kultúra szintje alatt, de nagyon közel a társadalmi talajhoz, nagyon közvetlenül annak igényeire válaszolva kezdik meg a tömegek társadalmi tudatának az átalakítását. A számos részletkutatás, amelyekkel itt megismerkedhettünk, ennek az egységes mélyáramnak számtalan apró forrását derítette föl és így, látszólagos tematikai korlátozottsága ellenére is, az áltál, hogy a kultúra egészének 'nagy áramát analizálta, magát az egész kultúrát, annak múltját is jobban megérthetővé tette.

Ebben van e munkának és eredményeinek igen nagy jelentősége, ami e kutatások támogatását, továbbfejlesztését feltétlen kötelességünkké teszi.

Ugyanakkor, ezekkel a kutatásokkal és további irányításukkal szemben az eddigi tapasztalatok alapján azt kel-1 felállítani általános igényként, hogy e kutatások továbbra is lehető rendszerességgel történjenek. Annak igénye ez, hogy a kutatók a tárgyat rendszeresen, összes lehetséges aspektusaiban, azok lehetséges összefüggéseivel együtt vizsgálják - másrészt ennek nem azt mondom, hogy a veszélye, de kérdőjelei fölmerülnek mielőttünk, lépjünk túl azon, hogy ezeket a részlettómákat, rószletkutatásokat csak a maguk mikrovilágában nézzük. Meg kell találnunk tehát a módját annak, hogy e kutatásokat, legjelentősebb elemeiben, eredményeikben hozzámérjük az általános kulturális fejlődéshez is. Csak ebben az esetbe'n fogjuk tudni mi meglátni e kulturális jelenségeknek, eredményeiknek valóságos nagyságát, vagy esetleg kicsinységét. Ne féljünk ettől: eredménye bármi lesz is, ismétlem, nem változtat magának a témának, az egész kultúra fejlődésének megismerhetősége szempontjából való jelentőségén.

242