Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
V. A szekcióvezetők zárómérlege
és ez a kétnapos tanácskozás is közvetve vagy közvetlenül, valahol ezt a célt szolgálta. Az előadások során fontos utalások történtek a tavat érintő terhelésekre, és a táj rombolására. Ebben a kedves pannontájban, ahol a természet, oly elemi erővel szólal meg, az embernek őrködnie kell és mindent visszafogni, ami a rombolás irányába hat. A referátumokat és korreferátumokat tartók érezték a tó iránti felelősségűiket és ezért szólaltak meg. Visszatekintettek a múltra, és abból kiindulva vezettek bennünket napjaink problémájáig. Az előadások igényessége, tudományos megalapozottsága feljogosít arra, hogy kérem a Tisztelt Szervező Bizottságot: tegye lehetővé az elhangzottak minél szélesebb körű publikálását, mivel e szellemi termékekből sokat meríthetnek mindazok a gyakorlati szakemberek, akik a Balaton fejlesztésén dolgoznak. Ezt sürgette - nagyon helyesén - a tegnapi tanácskozás tapasztalatai alapján a ma reggeli rádió kommentátora is. Örömmel venném, ha a II. szekció írásos anyagát, ha rövidítve is a Balatoni Intézőbizottság tagjai részére eljuttathatnánk. A szekció minden egyes tagjának és előadójának ezúttal is megköszönöm az elmélyült munkát, a fáradtságot, amellyel az előadásokra felkészültek és bennünket gazdagabbá tettek. A szervezőknek külön köszönöm, hogy a Balaton idegenforgalmának a kérdését a kohferencia napirendjére tűzték. 3-VÖRÖS KAROLYNAK, a történettudományok kandidátusának, az MTA Történettudományi Intézete tudományos munkatársának, a III. szekdc vezetőjének összegezése: Tisztelt Hallgatóim! A történettudományi kutatások kóréhek egyre szélesedő kiterjedése, érdeklődésük elmélyülése során az utolsó 10-15 évben egyre nagyabb jelentőségre tett szert a művelődés történetének kutatása, a művelődéshez immár nemcsak azokat a jelenségeket sorolva, amelyek a hagyományosan értelmezett kultúrában és annak sajátos szakágaiban: tehát az irodalomban, a képzőművészetbeh jelentek meg, hanem egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítva az embert körülvevő tárgyi világ egésze kutatásának: mindazoknak a viszonyoknak, amelyeket az ember e tárgyi világban kiépít, és a módoknak, ahogy e tárgyi világ sajátos eszközkészletét fölhasználja és esetleg újra termeli. E kutatások jelentőségének hövekedtével azonban a történész természetszerűleg különleges megközelítést is kialakított a kultúrával szemben. A kultúra nagy ágazatainak: az irodalomnak, a képzőművészetnek, a zenének természetszerűleg megvan a maguk autonóm fejlődése, és azok a kutatási ágak: a művészettörténet, az irodalomtörténet, a zehetörtánat, hogy csak a legnagyobbakat idézzem, elsősorban az autonóm szférákban lejátszódó folyamatokat vizsgálják a magúk sajátos, ezeket a folyamatokat meg-259
