Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

III. Művelődéstörténet

éves fennállását. A ma is jellemző műsorformák kialakulása körülbelül két évti­zede kezdődött meg. Bizonyos rendezvénytípusok hagyományossá honosodtak, a rendezvények számbeli lehetőségét növelte, ám kereteit egyben sajátos korlátok közé is szorította a szabadtéri színpadok hálózatának kiépülése. Az igények fel­ismerése, jó kezdeményezőkészséggel, közművelődési ötletességgel párosulva eredményezte azt, hogy több mint tíz éve töretlen népszerűségű a kőröshegyi Cantus Pannoniens templom-hangverseny sorozat, avagy - néhány botlás árán is - egyre inkább megtalálja legjobb tartalmi formáit a bogiári kápolnatárlat, sőt az idén új lehetőséget is teremtettek: hangulatos esti műsorokra alkalmas kis­­sztnpad létesítésével. A korábbi gyakorlat mégis paradox helyzetet teremtett. A megyei tanács művelődésügyi osztályának balatoni műsorfőelőadói státusa megszüntetését követően egyrészt növekedett a helyi kezdeményezések szerepe, ezzel együtt nőtt azonban az összehangolatlanság is. A déli part műsorközpontjának szerepét betöltő, 1976-iban avatott siófoki Dél-balatoni Kulturális Központ egyik fő feladata lett, azon túl, hogy a nyáron nagyvárossá duzzadó Siófok kulturális igényeit döntően kielégítse az egységes mű­sorpolitikai elvek alapján álló dél-balatoni programelőkészítés és összehangolás. Végülis: mi áll napjainkban tárgyi adottságokban és személyi feltételekben rendelkezésre e partszakasz kulturális rendezvényeinek lebonyolítására? Szabad­téri színpad Fonyódon, Bogláron, Lellén, Földváron és Siófokon. A délparti „főváros” Siófok bázisintézménye színházi produkcióra, konferenciákra alkalmas modern nagyteremmel, kiállítóhelyiségekkel, negyvenezer kötetes könyvtárral nemcsak a mai, hanem a holnapi igényeket is kielégíti. Űj, könyvtárat is magá­ban foglaló művelődési ház épült - jeltíntős zalai segítséggel - Balatonberény­­ben. Speciális, balatoni sajátosságokhoz alkalmazkodó létesítmény a földvári SIOTOUR-Club és a leilei Hírlapolvasó Könyvtár. Művelődési házzal rendelke­zik Boglár, Lelle, Szemes, Földvár, Zamárdi. Sajátos műsorhelyként említhetjük a lellei és a példaszerű összefogásai létrehozott herényi ifjúsági parkot, a kőrös­hegyi műemléktemplomot, továbbá a már méltatott bogiári kápolnákat. A könyv­tári szolgáltatások harmadik fő bázisa, Siófok és Lelle mellett, a fonyódi nagy­községi körzeti könyvtár. A déli part tanácsi intézményeiben, 1977-ben harminckilenc főhivatású nép­művelői és könyvtárosi álláshely biztosított a feladatok ellátására. Az állás­helyek döntő többsége betöltött, a fluktuáció igen kismértékben jellemző, és ami örömteli: az itt dolgozók csaknem teljes mértékben szakképzettek. A tárgyi adottságok jellemzésére visszatérve azonban el kell mondanunk, hogy a szabadtéri színpadok állaga leromlott, helyreállításukra koncentrált prog­ramtervet dolgozott ki a Balatoni Intéző Bizottság. A rekonstrukcióhoz szüksé­ges anyagi erők azonban nehezen biztosíthatók. A művelődési házak feltételei építészeti állapotra és felszereltségre tekintve igen eltérőek. Mindezeket figye­lembe véve; elismerve egyrészt a jelen föltételek között kibontakozott kulturális ellátás jelentős eredményeit, másrészt a tárgyi és személyi feltételek vitathatatlan továbbfejlesztési szükségleteit: a mai adottságok között is színesebbé, ötletesebbé válhat még a program. Hogy mi által? A még célszerűbb intézményi kapcsolatok, illetve a szakszervezeti üdültetés és az intézményi tevékenység szervesebb össze­hangolása, a rendelkezésre álló anyagi fedezet még hatékonyabb hasznosítása által. 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom