Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
éves fennállását. A ma is jellemző műsorformák kialakulása körülbelül két évtizede kezdődött meg. Bizonyos rendezvénytípusok hagyományossá honosodtak, a rendezvények számbeli lehetőségét növelte, ám kereteit egyben sajátos korlátok közé is szorította a szabadtéri színpadok hálózatának kiépülése. Az igények felismerése, jó kezdeményezőkészséggel, közművelődési ötletességgel párosulva eredményezte azt, hogy több mint tíz éve töretlen népszerűségű a kőröshegyi Cantus Pannoniens templom-hangverseny sorozat, avagy - néhány botlás árán is - egyre inkább megtalálja legjobb tartalmi formáit a bogiári kápolnatárlat, sőt az idén új lehetőséget is teremtettek: hangulatos esti műsorokra alkalmas kissztnpad létesítésével. A korábbi gyakorlat mégis paradox helyzetet teremtett. A megyei tanács művelődésügyi osztályának balatoni műsorfőelőadói státusa megszüntetését követően egyrészt növekedett a helyi kezdeményezések szerepe, ezzel együtt nőtt azonban az összehangolatlanság is. A déli part műsorközpontjának szerepét betöltő, 1976-iban avatott siófoki Dél-balatoni Kulturális Központ egyik fő feladata lett, azon túl, hogy a nyáron nagyvárossá duzzadó Siófok kulturális igényeit döntően kielégítse az egységes műsorpolitikai elvek alapján álló dél-balatoni programelőkészítés és összehangolás. Végülis: mi áll napjainkban tárgyi adottságokban és személyi feltételekben rendelkezésre e partszakasz kulturális rendezvényeinek lebonyolítására? Szabadtéri színpad Fonyódon, Bogláron, Lellén, Földváron és Siófokon. A délparti „főváros” Siófok bázisintézménye színházi produkcióra, konferenciákra alkalmas modern nagyteremmel, kiállítóhelyiségekkel, negyvenezer kötetes könyvtárral nemcsak a mai, hanem a holnapi igényeket is kielégíti. Űj, könyvtárat is magában foglaló művelődési ház épült - jeltíntős zalai segítséggel - Balatonberényben. Speciális, balatoni sajátosságokhoz alkalmazkodó létesítmény a földvári SIOTOUR-Club és a leilei Hírlapolvasó Könyvtár. Művelődési házzal rendelkezik Boglár, Lelle, Szemes, Földvár, Zamárdi. Sajátos műsorhelyként említhetjük a lellei és a példaszerű összefogásai létrehozott herényi ifjúsági parkot, a kőröshegyi műemléktemplomot, továbbá a már méltatott bogiári kápolnákat. A könyvtári szolgáltatások harmadik fő bázisa, Siófok és Lelle mellett, a fonyódi nagyközségi körzeti könyvtár. A déli part tanácsi intézményeiben, 1977-ben harminckilenc főhivatású népművelői és könyvtárosi álláshely biztosított a feladatok ellátására. Az álláshelyek döntő többsége betöltött, a fluktuáció igen kismértékben jellemző, és ami örömteli: az itt dolgozók csaknem teljes mértékben szakképzettek. A tárgyi adottságok jellemzésére visszatérve azonban el kell mondanunk, hogy a szabadtéri színpadok állaga leromlott, helyreállításukra koncentrált programtervet dolgozott ki a Balatoni Intéző Bizottság. A rekonstrukcióhoz szükséges anyagi erők azonban nehezen biztosíthatók. A művelődési házak feltételei építészeti állapotra és felszereltségre tekintve igen eltérőek. Mindezeket figyelembe véve; elismerve egyrészt a jelen föltételek között kibontakozott kulturális ellátás jelentős eredményeit, másrészt a tárgyi és személyi feltételek vitathatatlan továbbfejlesztési szükségleteit: a mai adottságok között is színesebbé, ötletesebbé válhat még a program. Hogy mi által? A még célszerűbb intézményi kapcsolatok, illetve a szakszervezeti üdültetés és az intézményi tevékenység szervesebb összehangolása, a rendelkezésre álló anyagi fedezet még hatékonyabb hasznosítása által. 179
