Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
A Dél-Balatoni Kulturális Központ az első nyári szezon tapasztalataiból kiindulva elkészítette a lehetőségeket számlhavevő, probléma feltáró dokumentációt, és a középtávú programfejlesztési tervet, amelyet megtárgyalt és jóváhagyott a megyei közművelési bizottság is. A programfejlesztéshez figyelembe vették a vonatkozó párt és állami határozatokat, feladatterveket. Az alapszempontok tulajdonképpen nyilvánvalóak voltak. A kulturális ellátás megszervezésekor elsősorban abból kell kiindulni, hogy az ideérkező tömegek szándéka a pihenés, az üdülés, a Balaton örömeinek élvezete s ehhez kell alkalmazkodnia a kulturális apparátusnak. Az itt eltöltött szabad időt kell tartalmasabbá tenni a közművelődés lehetőségeinek biztosításával. Tekintettel az üdülőközönség heterogenitására, hazai és nemzetközi összetételére mindennemű kulturális igény kielégítésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a műsorok színvonalából, belső arányaiból kiindulva hazai kulturális életünk egy-egy területére nyitunk ablakot. Az egyes programtípusok kialakításakor törekedni kellett arra, hogy az eseménysorban kapjanak helyet a nemzetközi vonatkozású, országos jelentőségű, ugyanakkor sajátos megyei vagy éppen helyi közművelődési értéket bemutató rdndezvények. Állandó kapcsolat épül ki az országos műsorszolgáltató szervekkel (ŐRI, Filharmónia, színházak, művészegyüttesek, kiállítási intézmények stb.). Az előkészítés mellett a másik legfontosabb feladata az intézménynek az orientáció, az összehangolt programról adott tájékoztatás. Ezt természetesen nemcsak a reklám-propagandát jelenti, hanem a közönség üdültetésében érdekelt szervekkel kialakítandó, kölcsönösen tájékoztató együttműködést is. A legfontosabb partnerek ebben az utazási irodák, melyek közül kettővel: az IBUSZ-szal és a SIOTOUR-ral kötött szocialista együttműködési megállapodást a kulturális központ. A kapcsolat természetesen kialakult a többi utazási irodával is, jóllehet mindez meglehetősen kezdeti még, sokkal több kölcsönös előnyt és lehetőséget rejt, mint amennyit kihaszálnak belőle. A fent tömören meghatározott feladatoknak megfelelően épült ki a központ apparátusa és munkarendszere is. Szeptember-október a tapasztalatok összegezésének időszaka, ezt követően egyeztet és számol be az intézmény a megyei szakigazgatás és BIB Kulturális Szakbizottsága előtt a nyári évad eredményeiről, gondjairól. Novembertől januárig folyik a következő évad előkészítése, majd februárban történik a végleges délparti műsoregyeztetés. A középtávú programfejlesztési terv meghatározza a kiemelt rendezvények típusait és időperiódusait (pl. Balatoni Dalosünnep, mint évadnyitó rendezvény, néptánc és folklórfesztiválok, filmvígjáték napok, buzsáki búcsú stb.). Ugyancsak meghatározza a terv a képzőművészeti, színházi-irodalmi, komolyzenei, könnyűzenei és gyermekprogramokat, folklórműsorokat tartalmazó rendezvények további fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket is. A tervszerűség és a hatékony egyeztetés, valamint az egyre szélesebb kapcsolatrendszer volt a záloga annak, hogy a müsorellátás dinamikusan fejlődött az elmúlt két nyári évad során. A megállapítás ne tessék szerénytelenségnek: a BIB Kulturális Szakbizottsága, a megyei művelődésügyi osztály és a megyei közművelődési bizottság véleménye ez. Növekedett a kiállítások száma és látogatottsága, Kőröshegy mellett komolyzenei hangversenyeket tartottak Siófokon és Bogláron, továbbá három alkalommal - sikeresnek mondható kezdeményezésként - a Balaton legnagyobb hajóján, a Beloianniszon is. Javult a könnyűzenei műsorok színvonala, a folklórprogramok 180
