Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
% férhetővé vált. (Tévé-pedagógia 6/1970., 8/1972. sz.; A .könyv és a könyvtár szerepe a iskolai nevelő-oktató munkában 1972.; A helytörténet szerepe a honismereti munkában 1971.; A könyvtárak, levéltárak és múzeumok együttműködése 1972.) Gondos filológiai kutatással egy-egy tanácskozás hírei a nemzetközi szaksajtóban is felderíthetők. (Az 1972-es iskolai könyvtári tanácskozásé pl. bolgár, szilovák és NDK-beli folyóiratokban.) Öt év távlatából hibájául róható fel a ..beszélgetéseknek” a sokat markolás, a profiltisztulás nehézkessége, ami egyfajta jellegtelenséggel fenyegetett. Mindvégig kísértett, s - a rendezvény sajátos műfajából következően - talán ezt volt legnehezebb kivédeni, a napirendre tűzött problémák túl könnyed feloldásának vagy vulgarizáilásának a veszélye. A legsúlyosabb gond azonban a provincializmusnak egy másik támadása: a Balaton-parti tanácskozásokat övező megyei közömbösség, a kisszerű anyagiasság, a szűk látókörű elzárkózás volt. Végül is ez okozta a sokak által és sokfelé ma is számontartott és számo'nkért tanácskozások megfeneklését, megszűnését. _ Ha arra keresünk választ, hogy mi volt a Balatoni beszélgetések jelentősége - a hazai és a szórványos nemzetközi visszhangon kívül - elsősorban azt kell mérlegre tennünk, mit adott, mit adhatott Somogy megyének. S az eredmény - meggyőződésem szerint - így is pozitív. Közvetlen hasznát a megyei pedagógiainépművelési közvélemény megélénkülése, a mások eredményeire, gondjaira kitekintő és önvizsgálatra kényszerítő tapasztalatcsere, a közszereplési lehetőséget kínáló és szellemi aktivitást követelő munkalégkör meghonosodása jelentette. Közvetett eredménye pedig - a hátrányos helyzetéből adódóan oly sokszor a közoktatás-közművelődés peremére szorult - Somogy vármegye ébredése, szerény bekapcsolódása volt az ország szellemi vérkeringésébe, a szakmai és a tudományos közéletbe. Véleményem szerint ebben az összefüggésben kap m ű vei őd ést ö r t én éti távlatot és művelődéspolitikai jelentőséget a Balatoni beszélgetések. Azért szeretném „nyitogafcni a történelmet”, hogy a jövő számára szabhassunk feladatot. Meggyőződésem ugyanis, hogy a hibáitól, esetlegességeitől megtisztított, a korábbinál határozottabb profilú társadalomtudományi - s köztük kiemelten: pedagógiai-közművelődési - tanácskozásokra szüksége van Siófoknak, szüksége van a megye erősödő művelődési és tudományos életének, s haszna lehet belőle az országnak is. Remélem ezt bizonyítja majd ez a kétnapos tudományos tanácskozás, és az a közeljövőben itt megrendezendő országos konferencia is, amely a pedagógiai kiadványok szerkesztőinek, a pedagógus-továbbképzés szakembereinek részvételével a már elhatározott folytatás újabb erőpróbája lesz.
