Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

III. Művelődéstörténet

#

PÉCS ÉS BARANYA ZENEI EMLÉKHELYEI Nádor Tamás

„Teljes értékű magyar művészet csak a teljes magyar múlt talaján fejlődhetik, anélkül mindig hiányozni fog belőle vailami” - írta Kodály Zoltán1, és ezt a megállapítást érvényesnek kell tekintenie mindannak, aki zenetörténettel foglalkozik. A zenei múltnak, a mai zenei életet kialakító tényezők fejlődésének kutatása indokolt olyan település esetében, mint amilyen Pécs is, hiszen gyakran ruházzák fel a „zene városa” jelzővel. „Nem lehet elvitatni, hogy Pécs kulturális életében inagy szerepe van a zenének. A hivatásos vagy öntevékeny együttesekben, hangversenytermekben vagy otthonokban, lakásokban nagyon sokan művelik a zenét. De még nagyobb és napról napra növekvő azoknak a száma, akik a zene hallgatói, barátai közé sorolják magukat.”2 A zenét szeretők, a muzsikát megszólaltatok és hallgatók számára nem érdektelen városuk, megyéjük zenetörténetének kutatása, feltárása, közreadása - ami a munka végzésének módszereit tekintve sokféle lehetőséget kínál a zenetörténésznek.

Kutatómunkám - mely Pécs és Baranya zenetörténeti jelentőségét, a magyar zenetörténet egészében betöltött helyét, szerepét hivatott meghatározni és újabb szempontokkal gazdagítani - sajátos megközelítéssel e meghatározott területen lévő épületekhez, objektumokhoz kapcsolódóan tárja fel a múlt talajában gyökerező emlékeket és helyezi el őket, kellő kritikai értékelés és azonosítás után az adott történelmi, társadalmi miliőbe.

S bár Pécs zenei múltja - akár irodalmi élete - nem bővelkedik rendkívüli jelentőségű alkotó- vagy előadóművészek életművéhez kapcsolódó emlékekkel, a kutató az előtte feltárulkozó múlt számos értékes - nemcsak a város zenei életének kialakulása, hanem várostörténeti szempontból is - jellegzetes adatát, dokumentumát hozhatta nyilvánosságra, tehette közkinccsé. Elodázhatatlannak bizonyult e kutatómunka, hiszen Pécs dinamikus fejlődése nem egy öreg házakból álló kerület lebontását tette szükségessé, és egyre kevesebb lesz azoknak a száma is, akik még személyes emlékeket őriznek e zenei múltról.

Minden tevékenységet - így jelen esetben Pécs és Baranya zenei életének e sajátos szempontok szerinti feldolgozását is, tudatos konstrukció előzi meg. Vagyis a zenei emlékhelyek közreadása előtt szükségszerű volt a munka megtervezése, illetve a különböző munkamódszerek meghatározása. így annak eldöntése, hogy

1. kiknek a részére készül a kutatás eredményeként megjelenő könyv, tehát az milyen szintű legyen;

2. melyek azok a szempontok, amelyek álapján behatárolható az „emlékhely” fogalma.

A tudományos alaposságú és felkészültséget igénylő kutatómunka természetesen a magyar zenetörténet egészének részeként Pécs város és Baranya megye zenei életének megismeréséhez, megismertetéséhez kívánt újabb adatokat, dokumentumokat szolgáltatni. Azonban a kutatás nyomán megszületett könyv nemcsak a zenetörténészek, szakemberek számára készült, hanem a zenét kedvelők, művelők legszélesebb rétegének - talán elsősorban a tanulóifjúságnak, valamint a város utcáit járó, házaivál, műemlékeivel ismerkedőknek.

152