Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
II. Urbanizáció, idegenforgalom
dőljük a balatoni üdülőövezetek fejlesztésén fáradozó szakembereknek hasznos kézikönyve lehet. A balatoni vihar jelzés története két szakaszra bontható. Az első 1934-1950 között operatív jellegű szolgálat, mintavétellel. Az 1950-től napjainkig terjedő szakaszt a tudományos megalapozottság, és az intenzív műszaki fejlődés jellemzi. A meteorológia tudományának nagyságrend szerinti osztályozása, az objektív numerikus analízisek és előrejelzések megjelenése lehetővé tette, hogy e mezotérségre 12-24 órás előrejelzést adjon ki a Központi Előrejelző Intézet. Az előrejelzések a makro folyamatokból számszerűleg vezetik le a várható mező folyamatokat, és az időjárási elemekre vonatkozóan számszerű előrejelzéseket nyújtanak. A balatoni meteorológiai előrejelzések a központi előrejelző rendszerben készülnek és hírközlő eszközök segítségével telex, képtávíró, rádiótelefon útján jutnak a viharjelző siófoki meteorológus asztalára. A riasztások döntési eljárást statisztikai praméterdkkel a viharjelző meteorológus végzi Siófokon. A légköri folyamatok egyes egészen speciális eseteket nem tekintve, laboratóriumban nem reprodukálhatók. Így tehát a légköri jelenségek kvantitatív oldalát csak matematikai modellezéssel vizsgálhatjuk. E feladat reális végrehajtásának lehetősége a számítógépekkel végzett „szimuláció”. A légköri folyamatok múltjára és belső szabályozó mechanizmusára vonatkozó ismereteinkből a folyamat jövőjére vonatkozó információkat kapunk térben és időben. Vizsgáljuk egy bizonyos kezdeti és határfeltételek mellett hogyan alakul valamely időjárási folyamat. Ebből az elsőfajú prognosztikai szituációból kell eldönteni, hogy az időjárási folyamat szélmezője tartalmaz e veszélyt; viharveszélyt a Balaton térségében. A prognózis tehát információt nyújt a várható légköri folyamat alakulására és előzetes figyelmeztetést nyújt a vihar lehetőségéről. A Magyar Rádió ezt a szolgáltatásunkat naponta több alkalommal, és idegen nyelveken is a nagyközönség tudomására hozza. A statisztika azonban arra mutat, a megelőzés e formája még nem eléggé hatékony, a nagyközönség egy része nem vesz róla tudomást. A közvetlen viharveszélyre utaló mező folyamatokat numerikusán megoldani, az időskálán lefelé menve egyre nehezebbé válik. Itt az emberi ítéletre orientált döntési eljárásnak igen fontos jelentősége van. Időjárási radarok méréseiből és egy hivatásos viharjelentő állomáshálózatból álló rendszer információi alapján kell a viharról nyilatkozatot adni. Minden olyan időjárási eseményre, amely a tó partvonalától 70-100 km távolságban szélviharra utal, riasztást kell kiadni a Balatonra. A sárga jelzés azt jelenti, a várható szélsebesség a 12- 17 méter másodperc erősséget elérheti. A piros jelzés azt jelenti, a szél sebessége a 17 méter másodpercet meghaladhatja. A riasztások kiadásánál statisztikai paraméterekkel számol a viharjelző meteorológus, kategorikusan, valószínűségi szinten. A balatoni viharok négy nagy csoportját különböztetjük meg. A bárikus viharok a légnyomási mező éles változása következtében alakulnak ki, pre-frontális szeleik a ciklonok melegszektorában, pást-frontális szelek a frontok hátoldalán. E két viharfajta a makro folyamatokból jól követhető. A harmadik viharfajta a zivatartevékenységgel kapcsolatos úgynevezett kifutószél. Ezek előrejelzése a magaslégköri folyamatokból és az időjárási radarok méréseiből történik a hideg levegő leáramlásához kapcsolódnak a zivatar cellák térségében. A negyedik viharfajták az időjárási frontokkal kapcsolatosak és a frontzónában kialakult minőségi és mennyiségi változások alapján időben és térben a makro folyamatokból állapíthatók meg. 123
