Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

II. Urbanizáció, idegenforgalom

A viharjelzés fejlődése tehát lényegében a meteorológia tudományának fejlődésével tart lépést oly módon, hogy a tudomány eredményeit az operatív szolgálatban felhasználja. A légköri folyamatok gyorsasága azonnal érzékelhető, ha pl. meggondoljuk, hogy a mérsékelt égövi sztratoszférában egy-egy levegőrészecske 10-12 nap alatt képes megkerülni a Földet. A meteorológiai alapproblémák kutatása napjainkban így érthető, hogy óriási szellemi és anyagi erőket követel és nemzetközi együttműködést is. Ez utóbbi már teljes egészében a balatoni viharjelzés rendelkezésére áll, a Központi Előrejelző Intézet hírközpontján keresztül megkapjuk az európai talaj és magassági meteorológiai méréseket, a különböző nemzeti központok által készített analíziseket és előrejelzéseket. A környező polgári repülőterek rövidtávú előrejelzéseit. így megállapíthatjuk, hogy a balatoni viharjelzés meteorológiai kiszolgálása közös szellemi termék. A szolgáltatás eredményességét a szakmai értékelésen túl a szolgáltatás társadalmi visszhangja is jelzi. Meteorológiai előrejelzés hiányossága miatt a Balaton térségében 12 esztendő óta vízbefulladás nem volt. Időben történtek a jelzések.

Az előrejelzések és riasztások százalékos beválását Keszthely és Siófok meteorológiai állomásainak alapján 10 éves átlaggal az alábbiak szerint jellemezhetjük:

Kiadott jelzések:

V.VI.

Hónap

VII.

százalék

VIII.IX.

piros:

4

7

8

7

4

sárga:

5

II

8

10

6

beválás:86

86

87

87

88

A sárga jelzés átlag egy idényben érvényes volt 1800 óra időtartamban, a piros jelzés átlag érvényes volt 800 óra időtartamban.

A nagyközönség elvárása a jelzésekkel kapcsolatban azonban jogos, nem észlelhetők, késnek, sokáig fenntartják a kosarakat. Ezek a gondok ismertek és műszaki fejlesztést, és anyagi bázist igényelnek. A jelzőrendszer korszerűsítése napjaink égető gondja.