Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
II. Urbanizáció, idegenforgalom
erélye keresztülvitte a malom-gátak lebontását, a Sió medrének csatornázását és kibővítését. Tudatában volt annak, hogy a Sió-meder akkori 8,3 m3/sec vízelvezető képessége az általa (kialakított optimális vízszint tartásához csak ideigóráig elegendő. Terveiben előkészítette a később végre is hajtott mederbővítést, felvetette a siófoki zsilip megépítésének gondolatát, figyelmeztetett a dunai torkolatmű megépítésének szükségességére. Mint Széchenyi tanácsadója, a balatoni gőzhajózással kapcsolatos megnyilvánulásaiban hangot adott a Balaton-Duna közötti hajózható viziút létesítése elképzelésének és aszályos esztendőkben a Murából történő balatoni víziutánpótlás gondolatának. Az 1818-1825 között elért eredményeit Zichy Ferenc kir. biztos az 1825. évi országgyűlés elé tárta. Rendkívüli visszhangot váltott ki, s országos viszonylatban is lendületet adott a vízszabályozó munkának. Ennek köszönhető, hogy a vízszabályozó munka előfeltételeit és tervszerűségét biztosító vízitársulatok a Balaton térségében, de úgyszintén az egész országban egymás után alakultak meg. Egyik-másik közreműködésével létrehozott vízitársulat még ma is működik. Az ország majdnem minden részében tevékenykedett. A Sárvíz-Sió-Kapos völgy rendezése mellett a Körösök vidékén végzett munkásságának volt még országos visszhangja. Nagy álma volt egy Kolozsvártól Grácig hajózható, az egész országot haránt átszelő víziót - „hajókázó csatorna” létrehozása, a Maros-Körösök-Tisza-Duna csatorna - Sárvíz-Sió-Balaton-Zala-Mura-Dráva bekapcsolásával. A víziutak gazdasági jelentőségének felismertetésében úttörő volt hazánkban. Jelentős az érdeme abban is, hogy Széchenyi figyelme a Duna nemzetközi jelentőségére irányult. Beszédes volt Széchenyi kísérője első dunai tanulmányútján, s ő vetette fel elször a Vaskapu szabályozása műszaki lehetőségének eszméjét, s az ország keleti kapuja megnyitása szükségességét is. A napjainkban újra meg újra az érdeklődés homlokterébe kerülő Duna- Tisza csatorna megvalósítására, Széchenyi támogatásával ő hívta létre az első vállalkozó társulatot, s az ő munkásságához fűződik az első Duna-Tisza osatorna-törvény létrehozása is. Annyira fontosnak ítélte megvalósítását, hogy saját költségén végeztette el az első nyomvonal kitűzésének és felmérésének munkáját. Azonban a forradalmi idők, majd a forradalom bukását követő esztendők nem kedveztek a grandiózus tervnek. Beszédes megtakarított vagyonkája elúszott a Duna-Tisza csatorna előmunkálatain, ö maga pedig a proskribáltak listájára került, ugyanis a forradalom alatt mint a Magyar Középponti Vasút műszaki igazgatója működött, s a vasút berendezéseit a forradalmi kormány szolgálatába állította. Az abszolutizmus nyomása elől Dunaföldvárra húzódott vissza s itt, az áradó Duna védtöltéseinek ellenőrzése során szerzett tüdőgyulladás vetett véget alkotó életének, 1852-ben. A Magyar Tudományos Akadémia benne a magyar műszaki nyelv egyik úttörőjét és a magyar nyelvű műszaki irodalom kiemelkedő művelőjét értékelte, amikor tagjai sorába választotta. Dunaföldvári sírja fölé a Magyar Mérnök és Epítészegylet emeltetett síremléket. Kora kiemelkedő matematikusa Győri Sándor felette mondott akadémiai búcsúztató beszédének alapgondolata jellemzete Beszédes József egész életét és munkásságát legtalálóbban: ’’utat törni volt hivatva, nem ragyogni”. T 2 I
