Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

gyöngyházzal gazdagon kiraktak. Ezekkel madarakra lőttek. A hozzátartozó lőportartó a fegyverhez hasonlóan díszített. A kedvelt tojásdad forma a XVI—

XVII. században uralkodik, de az előkelőbbek sokszor: elefántcsontból készíttették. Az ellentétek érzékeltetésére helyeztünk a tárló fenekére egy szarvasagancs lőportartót, amely díszessége ellenére is népi munka. Felirata is igazolja, hogy származása magyar. Legtöbbjüket geometrikus díszítés borítja, de megtaláljuk rajta a medveölő vadászjeleneteket, madarak s vadállatok képeit is. A népi művészeket általában ügyetlenség jellemzi a lőportartók állat- és ember alakjainak kialakításában, de művészek a virágok, a növényornamentika stilizálásában. A szokatlan méretű vadászkések neve cinquedea, azaz 5 ujj széles penge, „... minőket a velenczei nemesek viseltek". A penge egész felülete gazdagon maratott. Vadászjelenetek, haditrófeák, ifjak és leányok, esetenként szerelmi jelenetek, meztelen alakok díszítik. Látjuk Hercules küzdelmét a krétai bikával, Lucrétia halálát. Mind-meg annyi dicséri a XV. századi olasz mester munkáját. A következő tárlóban a katonai élet magyar vonatkozásait szeretnénk kihangsúlyozni, központi helyet biztosítva a huszárságnak, amely a XV. század vívmánya. Neve Hunyadi Mátyás 1458-ban kiadott rendeletéből fakad, mely szerint ^minden húsz telek után egy lovas-állítassék", Vért> W