Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

jük és fegyverzetük a XVI. században is lényegesen eltér a lovagi fegyverzettől. A bemutatott huszársisak a bécsi műkincsekkel került Magyarországra. A brigantin a lengyelek kedvelt vértje, Magyarországon soha nem tudott meghonosodni. Kardjaink díszítése ékesen bizonyítja, hogy a török fegyverzet befolyása a XVI. század második felében és a XVII. század elején tovább növekedett. Legvitézebb huszárjaink keleti fegyverzettel harcolnak, amihez többnyire hadizsákmányként jutottak. így került magyar kézre a tárlóban bemutatott bosnyák uralkodói kard, amelyen 9 ékkő befogadására szolgáló foglalatot találunk. De kiemelkedő darab a bécsi műkincsekből származó Mátyás kard, amelynek felirata „Mathias Corvinus Rex Ungariae Pro Rege Divina Lege et Grege". Hasonlóan szép darab a Béla Rex et Filio Suo Geyza Mortuus est Anno-Frameam et Corona — MCXXXI — Objecit Alba, feliratú darabunk is, amely a XVI. századból származik. A tárló aljában zöld bársony borítású skofiumos himzésű főúri nyerget és lószerszámot helyeztünk el. Felületét aranyozott ezüst veretek, nagyméretű türkiszkövek, jade-ek díszítik. A XVI—

XVII. században a fejedelmi, főúri kincstárakban található gazdagon cifrázott, aranyozott, bársonnyal borított nyergeket elsősorban ünnepélyes menetekre használták. Apafi leltára is emleget egy nyerget, amelyen „rendkívül díszesek a cafrangok", $ fepvesek. és arannyal, ezüsttel hímzettek.