Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

ESZKÖZÖS JÁTÉKOK

MÉTA-FÉLÉK A SPORTSZERŰ NÉPI JÁTÉKOK közül az egyik legrégibb játéktípus, amely ókori és középkori hagyományokra tekint vissza. Az Egyesült Államokban közkedvelt „baseball"-t az angol métából, a „ rounders "-bői származtatják, amelyet a 14. század óta ismernek a szigetországban. A „rounders" viszont ugyanúgy a görög méta variánsa, mint a krikett vagy a finn fészeklabda. A klasszikus méta sportszerű változata nemcsak az Egyesült Államokban és Angliában kedvelt, de divatos maradt Európán kívül is: Indiában, Kínában, Japánban. A mi „hosszú métánkhoz" hasonlóan játsszák ma is a görög-római várjátékok megkopott változatait az egykori Szovjetunióban „orosz méta", az egykori Jugoszláviában „szerb méta" elnevezéssel (Hajdú Gy. 1971:8.). Az angolok nemzeti játéka, a krikett szintén métaszerű játék. A XV. században kerül át Franciaországból Angliába. A XIX. században bukkan fel ajáték a tengeren túl, New Englandben, ahol 1839ben a köztársasági hadsereg egyik ezredese megalkotta újkori szabályait. E szabályokat tíz év múlva New Yorkban kodifikálták, 1865-ben pedig amerikai nemzeti játéknak minősítették, és ma baseball néven játsszák. E métaelvén alapuló játék Észak-Európában is hódított, a finneknél a fiatalok körében terjedt el fészeklabda néven. A Balkánon különösen közkedveltek a métajátékok a szerb fiatalok körében. Az orosz méta több évszázados népi játék. Nagy Katalin cárnő idejéből (XVIII. sz.) métázó diákokról szólnak a feljegyzések. A svájci métát tojásdad vagy lencse alakú gumikoronggal játsszák. A romániai régi pásztorjáték, az oina, szintén a méták családjába tartozik. Mindössze hárman játsszák német változatát, az ún. hármas métát. Mint mindenütt a világon, Magyarországon is igen népszerű játék, változatait különböző népi játékok formájában falun még nemrég játszották (szaladás, kifutó, kör, várasdi, sintérméta stb.). Somogyban épp úgy ismert játék, mint az ország egész terültén, ill. mint az egyéb labdajátékok (vö. Együd Á. 1981/a.). Hajdunái futómétaként szerepel ajáték, és könyvében összeállított egy egységes szabályok szerint játszható népi játékot is HOSSZÚMÉTA címmel (1971:172.). Itt aprólékosan kitér minden részletre. Körültekintően tárgyalja ajáték menetét, és bajnoki mérkőzésekre alkalmas egységes szabályokat ad. Gyűjtései között somogyi anyag is szerepel: GÖLLÉBŐL kifutás méta, CSURGÓRÓL kifutózás, SZENNÁRÓL lefutózás, TÖRÖKKOPPÁNYBÓL métázás címmel. Göllében Erős László, Szennán Havasi Katalin, Törökkoppányban és Csurgón Hajdú Gyula gyűjtöttek. Együd hosszú méta (longa méta), lefutás, kifutózás, pumizás, dobós-futós méta, „kiütéses" stb. elnevezéseket sorol. Ő maga is játszotta a játékot gyermekkorában, és gyűjtései alapján összegzést is ad (1981/a:l 14-116.). Természetesen CSURGÓN testnevelő tanárként tornaóráinak kedvelt játéka volt ez. Ajáték leírását a torvaji anyag alapján közli, de jelzi a SIÓJUT- BALATONSZABADI környékén végzett gyűjtéseit, valamint TÖRÖKKOPPÁNYBÓL származó anyagát. A hagyatékban majd egy tucat található a megye különböző részeiről (lásd később). A múzeum adattárában lefutás címmel BOLHÓRÓL van adat (SMMI-NA 1045. sz.). Lázár Katalinnál a SPORTSZERŰ NÉPI JÁTÉKOK alatt szerepel métázás címmel (1990:575.). Gönczi (1949:83-91.) a LABDÁZÁSOK csoportjába sorolta és számos variációt közöl (elnevezéseit és a gyűjtés helyét részletesebben lásd később). Fontos itt megjegyezni, hogy az előző játékokat, de a méta-féléket is általában fiúk, férfiak játszották. A lányok számára e játékok túlzottan veszélyesek, megterhelők voltak. Ok inkább a labdázások különböző változatait kedvelték. A métajátékok a régi várháborúk emlékét őrzik. A várban harcoló csapat tagjai az ellenfél táborán keresztül segítségért sietnek. A feladattal megbízott futár megsemmisítése (ledobás), a vár feladását vonja magával (helycsere). A szolgai szereppel megbízott személy (adogató) az ellenfél kéme, aki a várbeliek bukását igyekszik elősegíteni.