Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

ESZKÖZÖS JÁTÉKOK

EGYÉB LABDAJÁTÉKOK Hajdú (1971:90-115.) több Somogyban gyűjtött labdajátékot ismertet, amelyek közül néhányat Gönczi is (1949:83-91.) közölt. Együd ezekkel a játékokkal nem foglalkozott (1981), ill. a hagyaték sem tartalmaz ilyen jellegű anyagot. A teljesség kedvéért csupán felsoroljuk a Somogyban is előforduló játéktípusokat. FÉLLÁBAS: GöLLÉBŐL, gyűjtötte Muharay Piroska (Hajdú Gy. 1971:93.). LYUKBA GURÍTÓS (Hajdú Gy. 1971:100.): Hajdú Gönczire hivatkozik, akinél a játék KÉTHELYRÖL likba-gurítás címén; SOMOGY m. megjelöléssel földilikként; MESZTEGNYÖRÖL pedig likbaborítóként szerepel (Gönczi F. 1949:90.). NEMZETESDI (Hajdú Gy. 1971:101.): Gönczinél Toponárról Hadd jöjjön címmel, DRÁVAFOKRÓL pedig Dobd hátba vagy Németes vagy Üssön-dobjónként szerepel (Gönczi F. 1949:89.). LÁBODON nemzetes vagy lukbalabdázás a játék (Mike Gy. 1976:19.). SUSZTEROZÁS: SZENNÁBÓL van a játékleírás, Havasi Katalin gyűjtése alapján (Hajdú Gy. 1971:103.). Gönczinél ez KAPOSVÁRI gyűjtés sapkadobás vagy bírós néven. VADÁSZOZÁS: SZENNA. Havasi Katalin gyűjtése. NYULAZÁS: GöLLÉBEN Erős György gyűjtése alapján lefutás, CSURGÓN Hajdú Gyula gyűjtése szerint nyulazás, SZENNÁN hasonló néven Havasi Katalin gyűjtötte fel (Hajdú Gy. 1971:113-114.). Gönczi nyulas játékként, vagy ledobózásként közli SOMOGYACSÁRÓL és TOPONÁRRÓL (Gönci F. 1949:85-85.). A megyei múzeum adattárában különböző labdajátékok szerepelnek VöRSRŐL, CSÁKÁNYBÓL, BIZÉRŐL, SZENYÉRRŐL, KOMLÓSDRÓL, KAPOLYBÓL (SMMI-NA 387., 673., 763., 881., 1047., 1303. sz.). A tárgyi gyűjtemény a megye különböző részeiről származó rongylabdákat őriz (vö. Függelék). SPORTSZERŰ NÉPI JÁTÉKOK A magyar népi játékok és azon belül a sportszerű népi játékok legjobb ismerője és rendszerezője, Hajdú Gyula 1971-ben jelentette meg munkáját (Magyar népi játékok gyűjteménye. Budapest). Hajdú a játékok történeti áttekintésén túl a játéktanítás főbb szempontjaival és a népi játékok felosztásával is foglalkozott könyvében. O rögzítette a sportszerű népi játékok egységes szabályait hazánkban. Megyénkből Gönczi Ferenc könyve (Somogyi gyermekjátékok. Kaposvár, 1949) kínált kitűnő összehasonlító anyagot Együd Árpád megjelent tanulmányaihoz (Népi sportszerű játékok Somogyban. Kaposvár, 1981.; Szántódpuszta és környéke szájhagyománya. 1985), valamint az általa gyűjtött - és a megyei múzeumban hagyatékaként őrzött - somogyi anyaghoz. Összegzésünkben felhasználtuk a Hajdú könyvében rögzített somogyi vonatkozású gyermekjáték-gyűjtéseket a megye legkülönbözőbb helységeiből, valamint azt a kiadványt, amely egy megyei gyermekjáték-pályázat két legjobb anyagát tartalmazza Lábod és Balatonszentgyörgy községekből (Mike Györgyi - Simon József : Egyedem-begyedem. Kaposvár, 1976). Figyelembe vettük munkánk során a Lázár Katalin leírta játéktípusokat (1990:544-649.); Kiss Áron gyermekjáték-gyűjteményét (1891) és Vikár Béla Somogyra vonatkozó gyűjtéseit (1905). A gyermekjátékok nemzetköziségét bizonyítják Lukácsy András közlései (1964). A sportszerű népi játékok a századfordulóig magát a sportot, a sportjátékokat pótolták. Míg az utóbbi meghonosodásával az egységes játékszabályokat nemzetközileg rögzítették, addig a népi játékokban az íratlan szabály érvényesült. így