Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

MOZGÁSOS JÁTÉKOK

48. ábra. Bakugrás (4) (Együd 1981/a: 103. nyomán) Hajdú ATTALAI gyűjtésre hivatkozik, ahol bakfütty ősként ismert a játék (1971:118.). ATTALÁBÓL bakugrás néven hosszú bakugrást is közöl. Itt a baktartó csapatnak az ugrás befejezése után addig kell kitartania, amíg tízet számol az ugró csapat. Ha kitart, cserélnek, ha összedől, újra tartó marad (1971:123.). Gönczi HEDREHELYRŐL és CSURGÓNAGYMARTÜNBÓL szamárkenyeresként vagy bakugrás, békaugrás, beugrás, falazás címén ismerteti a testi erőt és ügyességet igénylő játékot. Hat-nyolc fiú játszotta. A játszók fele kezüket térdükre téve álltak fel egymásután úgy, hogy fejüket az előttük lévők hátsó felére hajtották. A többiek nekifutásból olyan messze ugrottak a bakra, a hátukra, amilyen messze csak tudtak. Az először ugró igyekezett az első bakot tartó játékos hátára ugrani, és így tovább. Ha valakinek a lába leért a földre, a két csapat cserélt. A bíró felügyelte a játékot (1949:82.). TöRÖKKOPPÁNYBÓL bakfüttyös néven volt ismert. Hasonló az előbbihez, csupán annyi volt az eltérés, hogy az átugró maga hajlott le az átugrott előtt (Gönczi F. 1949:82.). ZAMÁRJIIBÓL az Együd-hagyaték őriz anyagot (EH 251/B sz.sz., AK: Varga József, sz. 1902., Gyi: 1982.). Három-négy fő tartott és ugyanannyi ugrott bakot. A KAPÓS-MENTÉN szintén bakfüttyözésként ismert ajáték (EH 134/B sz.sz., Nagyberki Honismereti Szakkör gyűjtése, Gyi: 1968). Lényeges volt, hogy ki kellett tartani addig, míg tízig számoltak. Kapaszkodni tilos volt. TORVAJON (EH 223/A sz.sz., AK: Ajzert Jánosné, sz. ?, Gyi: 1981.) még idősebb emberek is játszották. LÁBODON és BALATONSZENTGYÖRGYÖN ismert ügyességi játékot hátra ugrálósnak, ill. bikaugrásnak nevezték (Mike-Simon 1976.:29., 65.). A megyei múzeum néprajzi adattári anyagában „bakfüttyös" és „bakugrás" elnevezéssel ATTALÁBÓL, „bakhát" néven CSÁKÁNYBÓL van leírás (SMMI-NA 266., 673. sz.). Együd felhívta a figyelmet a játék veszélyeire is. Az erőt és bátorságot igénylő játék nem veszélytelen. Derék- és hátsérülést, eséskor balesetet okozhat. Együd a csapatszerü versengésre tett kiadványában javaslatot ( 1981 /a: 101.). PECSENYEFORGATÁS Együd ÁTFORDÍTÓS címen az ÜGYESSÉGRE NEVELŐ játékok között tartja számon (1981/a:103.). Gönczinél TESTI ERŐT ÉS ÜGYESSÉGET IGÉNYLŐ JÁTÉK-ként szerepel HEDREHELYRŐL és KAPOSHOMOKRÓL (1949:82.). Felnőttek és apróságok, vagy fiúk játszották egymás közt. Szórakoztató és ügyességet igénylő játék volt.