Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

MOZGÁSOS JÁTÉKOK

49. ábra. Pecsenyeforgatás (Együd 1981/a: 103. nyomán) Az egyik fiú vagy kisgyermek terpeszállásban előrehajolva kezeit hátranyújtja. A másik fiú - vagy felnőtt - megfogja a kezét és hirtelen megrántja, melynek következtében az teljes szaltószerű fordulatot tesz (légbukfenc). Másik változata szerint a kezeket a lábak között kell átdugni. Itt egymással szemben helyezkednek el a játékosok. Ez az „előre szaltó". Gönczi HEDREHELY1 változatában két fiú játssza egymással szembeni felállással. KAPOSHOMOKON négy fiú játszotta a kicsit bonyolultabb pecsenyeforgatást. Óvakodni kell a rossz lábtartástól, az elakadástól, a rossz rántástól. A kisgyermekek igen kedvelik a játékot, és a látszat ellenére nem túl veszélyes (Együd Á. 1981/a: 103.). SÓTÖRÉS Lázár Katalin a KÜLÖNFÉLE ÜGYESSÉGI ÉS ERŐJÁTÉKOK közé sorolja (1990:581.), Együdnél ÜGYESSÉGRE NEVELŐ JÁTÉK (1981/a: 103.), Gönczinél TESTI ERŐT ÉS ÜGYESSÉGET IGÉNYLŐ JÁTÉK (1949:82.), Hajdunái pedig a TRÉFÁS VERSENGÉSEK csoportjába tartozik (1971:124.). Két egyforma erős gyerek ügyességi játéka a sótörés, ahol háttal állva egymásnak, karjukat könyökben egymásba fűzve, meghajolva egyik gyerek hátára emeli a másikat. O kérdez, a hátán lévő felel: - Mit látsz? - Eget, földet, csillagot, pap házánál galambot, sós kenyérbe harapok. Tegyél le, mert meghalok. - Akkor az alsó kiegyenesedik, s szerepet cserélnek (vö. Galgahévíz, Pest megye, Lázár K. 1990:581.). Somogyban inkább fiúk játszották, különösen a háton átfordítást. Megyénkben mondókát nem rögzítettek a játékhoz. A párok háttal állnak egymásnak karöltésben és felváltva törzshaj lítást végeznek előre. Eközben társuk homorított vagy zsugorított testhelyzetben van (Együd Á. 198l/a: 104.). 50. ábra. Sótörés (Együd 198 l/a: 104. nyomán)