Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)
ESZKÖZÖS JÁTÉKOK
Gönczi TÖRÖKKOPPÁNYI pumizásának lefutás változata is gyűjthető volt még a század második felében. Az eltérés csupán annyi, hogy nem kellett számsorrendben ütni. Nem cseréltek a csapatok akkor sem, ha elkapták a labdát, vagy ha leütötték a dobót, csupán a játékos ment át a másik csapathoz (Együd Á. 198 l/a: 117.). Licézés, alul-fölül játék volt a neve BELSÖ-SOMOGYBAN és CSÖKÖLYBEN a hosszú méta helyi változatának, az ún. „kis-kifutásnak?' (Együd Á. 1981/a: 117.). Két csapat játszotta. Egymástól két párhuzamos vonalat húztak 4-6 méter távolságban, ezen kívül helyezkedtek el a játékosok. Az alsó csapattag kezdte a dobást, majd nyomban futni kezdett az ellenkező irányba, de csak a meghúzott vonalak szélességi sávján belül. A labdát kapó ellenfél igyekezett valakit a futók közül eltalálni. Akit eltalált, kiállt. Ha nem volt találat, ő állt ki. A továbbiakban a másik csapat kezdte a dobást, és ez így folytatódott, amíg a csapat tagjai el nem fogytak. Az egyik variáns szerint (TÖREKIBEN) az eltalált játékosnak át kellett mennie az ellenfél csapatához. 0 . o o o o - -*• 0 0 9 < \ A 41. ábra. Licézés (Együd 1981/a.T 18. nyomán) Gönczi (1949:87-88.) SzöiÁDRÓL az ún. hármasütős, vagy hármas labdás, hármas méta, hármas lekapás elnevezéssel közöl métajátékot. Itt egy adogat, egy üt, egy a kapó. A kapónak háromszor kell a labdát elkapnia, hogy adogató lehessen. A KISBAJOM! várdobásnál egy kört rajzolnak a földre, ez a vár. Ebben áll egy fiú, és onnét ütögeti a labdát a kapóknak. Az IHAROS! mészáros a fenti hármas labdáshoz hasonló, csak kinn nem egy, hanem több kapó áll. NEMESVIDEN e játékot három kapós, egy bocskoros néven játsszák. Itt a labdát gurulás közben is elkaphatják, akkor a játékosnak „bocskora" van, csere következik. GYÖNGYÖSMELLÉKEN a lekapós vagy kapós métában egy adogat, egy üt, a többi szanaszét áll. Aki a labdát elkapja, helyet cserél az ütővel. SOMBAN egyetütős ajáték neve. Egy adogató és egy ütő van, a többiek az ütő mellett sorakoznak fel. Az ütő botjával kiüti a labdát majd a tőle 40-50 méternyire eső métához vagy csingához fut és vissza. Eközben az adogató igyekszik őt megdobni. Ha nem sikerül, megint üt. Ha nem sikerül azonnal visszafutnia, a legközelebbi ütéskor próbálkozik újra. A TÖRÖKKOPPÁNYI pumisí hárman játsszák. Az adogató az ütőnek háromszor ad labdát. A harmadik felvetésnél akár ki tudja ütni a labdát, akár nem, ki kell futnia a széléig. Ha futás közben a pumi, a harmadik játékos (a kívül álló) megdobja, mielőtt a 30-40 lépésnyire leszúrt fogófához ér, vagy a labdát elkapja, helyet cserélnek. A pumi adogatónak megy. Ha nem, marad az előző felállás. A futó métás vagy dobós kiütős Gönczinél helymegjelölés nélkül szerepel. Ajáték a pumishoz hasonló, csupán itt párok játszanak (3-3 vagy 6-6 személy). Négyes labdás a neve a VISNYEI métaváltozatnak. Kettő lenn, kettő fenn áll. Nagy távolságban, egymással szemközt helyezkednek el a játékosok. A fönnlevőknél ütőfa van, a lentieknél labda. A labdát az ütők felé dobják, s ha a visszaütött labdát a levegőben elkapják, helyet cserélnek. KÉTHELYEN várba gurítás vagy lábgurításként ismert ajáték. Itt a vár egy másfél méter átmérőjű kör, ebben áll az ütő, akinek kezében bot és egy nehéz labda van. Kívül 30-40 lépésnyire állnak társai, akik a labdát igyekeznek elkapni. Ha ez nem sikerül, akkor megpróbálják begurítani a várba. Az ütő igyekszik a guruló labdát visszaütni. Ha a labda megáll, helyet cserélnek. Ennek egyik változatát játsszák KAPOSSZENTBENEDEKEN. A GYÖNGYÖSMELLÉKI bundis a pumis egyik változata. A métajátékok csoportjába tartozik a YÍAPOSSZENTBENEDEKI csingázás, más neveken kutyázás, legényes, kiütéses, adogatás, kifutásos. Gönczi nem szól arról, miért e sok elnevezés. Ajáték menete a következő: a gazda az ún. csingás. Ő adogatja a labdát. Van egy ütögető, 8-10 fő pedig a játszó. A gazda az ütőnek 1,5-2 m magasan feldobja a labdát, aki a kezében lévő bottal igyekszik azt kiütni. Ha
