Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

ESZKÖZÖS JÁTÉKOK

A megyei múzeum néprajzi adattára CSÁKÁNYBÓL, BIZÉRÓL, BAIATONBOGIÁRRÓL sorol gyűjtéseket (SMMI-NA 673., 763., 1236. sz.). A tárgyi gyűjteményben SüMOGYUDVARHEL YRÖL, LÁBODRÓL küldtek be facsigát (SMMI-TGy 78.38.1-22., 78.41.1-29. sz.). 23. ábra. Ostor és csiga (Mike-Simon 1976:22. ábra nyomán) KAPÓKÖVEZÉS A játékkal angol, német, olasz, görög, amerikai és japán gyűjteményekben is találkozhatunk. Bejárta az egész világot, több változata is ismert volt. Nálunk is, mint mindenhol, a népi gyermekjátékok lassú kihalásával már-már feledésbe merült (Lukácsy A. 1964:111.). Északi szomszédainknál pitykézásként ismert játék. Az egész magyar nyelvterületen ismert játék volt, különösen a XX. század első évtizedeiben. A játékhoz 5 kavicsot használtak (de lehetett golyó, csontdarab, gomb is). A játszó lány a földön ül és leteríti a földre kavicsait is. A játék kezdetén egy kavicsot feldob a levegőbe, majd gyorsan felkap egy másikat is a földről. A leeső kavicsot közben elkapja ugyanavval a kezével. Ezt addig játssza, amíg az összes kavicsot fel nem szedi. A következő lépésben már két kavicsot kap fel a földről és egyet dob fel. Ezt kétszer meg kell tennie, hogy minden kavics a kezében legyen. Majd ismét terít és már három kavicsot vesz fel, egy marad. A végén egyszerre kell mind a négy kavicsot felkapnia. Feldobni mindig csak egy kavicsot kell, ám a feladat egyre nehezebb, hiszen egyre több kavics van a kezében. Ha eddig nem hibázott, feldobja mind az öt kavicsot és igyekszik közülük minél többet kifogni kézhátával, hogy azokat ismét feldobja és tenyerével elkapja. Ha bárhol hibázik, ki kell várnia, amíg ismét sorra kerül (Lázár K. 1990:563.). BALATONSZENTGYÖRGYÖN (Simon J. 1976:59.) a gyerekek törökülésben a földön „göbecseltek'\ Öt kaviccsal játszották. Négyet négyzet alakban kiraktak a földre és az ötödiket feldobták. Amíg az a levegőben volt, fel kellett kapni a földön lévő kavicsok egyikét. Második dobásnál ez már a kézben maradt és megint egyet fel kellett hozzá venni. Ez így ment addig, amíg a kavicsok el nem fogytak. A második fordulónál két-két egymás mellé tett kaviccsal, a harmadik fordulónál pedig egyhárom, majd a negyediknél az egy csomóba rakott négy kaviccsal folyt a játék. A hibátlan játékot pontozták. GOMBOZÁS Már a görög-római időkből ismert a gyermekek célbadobó játéka. A középkorban a köveken kívül különböző méretű hajítófegyverekkel is célba dobtak a fiatalok. A hajítófegyverek, dárdák a törzsi népeknél vadász- és harci fegyverként funkcionáltak. Bizonyos leírások szerint a XIV-XV. századi francia királyok udvarában a nagyobb ünnepségek fényéhez hozzátartozott a gerely- és dárdahajítás, mint sportjáték. A magyar lovagi játékok között is szerepelt (Lukácsy A. 1964:57.). Hajdú Gyula a NYERÉSZKEDŐ JÁTÉKOK közé a gesztenyézést, a gombozást, a golyózást, a lutrizást, a pénzes játékokat sorolja és Gönczi somogyi gyűjtéseire is hivatkozik (1971:206-211.). Együd a NYERŐ JÁTÉKOK között említi Pöckölés-gurítás (gombozásos játékok), címmel