Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Karácsonyi ünnepkör

KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR A karácson) a legnépszerűbb keresztény ünnepünk, a niceai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe. (Bálint S. 1976 : 15.) A Magyarság Néprajza (é.n. : IV/339.) így magyarázza az ünnepet: A tél fordulása egy a természet felszabadulásával, a világosság győzelme a sötétség felett egy az élet győzelmével a halál felett. Az ószövetségben éppen olyan nagy ünnep, mint ahogy a hinduknál a Pongol, a perzsáknál a Mithras, az egyiptomiaknál Osiris, a rómaiaknál Saturnus. a germánoknál Freya, tehát mindenütt a 'sol invictus. vita invicta' ünnepe. Az egyház a 'világosságot' és az 'életet' Istenhez kapcsolta, ezért december 24-ike Ádám és Éva megteremtésének, 25-ike Jézus megtestesülésének, 26-ika István vértanú és 28-ika az aprószentek újéletre születésének napjává lett. A napfordulók éjszakái minden nép hitében az emberfeletti lények földön járásának órái, kedvező alkalmai tehát az őket megnyerő vagy legalább távoltartó, a varázsló és jövőkutató szokásoknak. Lakomás ünnep már a rómaiaknál (dies iuvenalis et servorum), s a halottak megvendégelésének estéje a germánságban. Az egyházban tehát a szeretet ünnepnapjává lett, mert 27-ikét a szeretet apostolának. Jánosnak emlékezetére szentelte (poculum sancti Johannis). Karácsony böjtje - december 24, Ádám-Éva napja. E nap az ünnepi előkészület ideje, de egyben - a hamvazószerda és a nagypéntek mellett - az egyik legszigorúbb böjti nap a katolikusoknál. A keresztény ember testi-lelki tisztálkodással készül a nagy ünnepre. A karácsonyi asztalnak ill. a karácsonyi étrendnek komoly hagyományai vannak. Az asztalra, miután azt egy vagy több abrosszal (karácsonyi abrosz) leterítették, böjti ételek kerültek: hal, bableves, mákos guba, derelye, ostya, dió. alma. fokhagyma, vöröshagyma, méz, aszalt szilva, sült tök, fehér kenyér, bor, pálinka, stb. A hüvelyesek, a tök, a hal a következő év pénzbőségét, a kenyér a jövő év kenyerét biztosította. Az alma az összetartást, a dió az egészséget-betegséget jelképezte. A karácsonyi morzsának is gyógyító erőt tulajdonítottak, s azt az állatoknak adták. Az asztal alá pedig szerszámokat, eszközöket, magvakat és szemes terményt tettek, így biztosítva a következő év szerencséjét. (Tátrai Zs. 1990 : 243-245.) Buzsákon, Somogy megyében karácsony este elkészítették a szénát a kisded számára. Tettek mellé gyertyát, de addig meg nem gyújtották, amíg a család legidősebb férfitagja haza nem jött. Az asztal alá láncot, rudazókötelet, ekevasat, csoroszlyát tettek. De búza, rozs, és mindenféle termény is került ide. Az asztalon pedig fokhagyma, vöröshagyma, méz, alma volt. Almát azért tettek oda, hogy a lányok pirosak legyenek egész évben. Mosdóvízbe tették a piros almát és arról mosakodtak.