Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Kevey Balázs: A Kerka-vidék gyertyános-tölgyesei

A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 07: 5-26 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online)

Kaposvár, 2020

DÓI: 10.26080/krrm közi .2020.7.5

http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm

A Kerka-vidék gyertyános-tölgyesei

(Veronico montanae-Carpinetum Kevey 2015)

KEVEY BALÁZS

Pécsi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6., e-mail: keveyb@gamma.ttk.pte.hu

Kevey, B.: Oak-hornbeam forests in the Kerka valley (Veronico montanae-Carpinetum Kevey 2015).

Abstract: In this study, the phytosociological characteristics of oak-hornbeam forests in the Kerka valley, SW Hungary are summarized using 50 vegetation samples. These forests grow on alluvial soils affected by high groundwater table, and thus are best regarded as extrazonal communities exhibiting some characteristics of hardwood gallery forests. The high number of submontane elements are particularly typical of them: Aconitum vulparia, Adoxa moschatellina, Anemone nemorosa, Anemone ranunculoides, Asarum europaeum, Athyrium filixfemina, Cardamine bulbifera, Cerastium sylvaticum, Corydalis cava, Coridalis solida, Euphorbia amygdaloides, Gagea spathacea, Galanthus nivalis, Galeobdolon luteum, Isopyrum thalictroides, Knautia drymeia, Lathyrus vernus, Leucojum vernum, Lilium martagon, Luzuia pilosa, Maianthemum bifolium, Mercurialis perennis, Milium effusum, Oxalis acetosella, Paris quadrifolia, Pulmonaria officinalis, Ranunculus lanuginosus, Sanicula europaea, Scilla drunensis, Stellaria holostea, Veronica montana, etc. The high frequency of Fritillaria meleagris is particularly noteworthy. These plants are likely to be relics of the cooler and wetter, and less extreme Beech I. phase of the Holocene. The occurrence of some sub-Mediterranean species (Carex strigosa, Helleborus dumetorum, Knautia drymeia, Vicia oroboides) suggests some degree of relatedness to the oak-hornbeam forests in the Zala Hills (Helleboro dumetorum-Carpinetum). The studied woods are sharply separated from the oak-hornbeam forests of Western Transdanubia (Cyclamini-Carpinetum), and exhibit relatively closer similarity to the oak-hornbeam forests of the Mura and Drava floodplains and the Raba River valley (Veronico montanae-Carpinetum). Syntaxonomically, they are best identified with the latter under the name Veronico montanae- Carpinetum scilletosum drunensis.

Keywords: phytosociology, Pedunculate oak - Hornbeam forests, multivariate analyses, SW Hungary

Bevezetés

A Kerka-völgy gyertyános-tölgyeseiről a régebbi szakirodalom csak érintőlegesen tesz említést (vö. Károlyi - Pócs 1954, 1957, 1964, 1968, 1969; Károlyi - Pócs - Balogh 1970, 1971, 1972, 1974, Balogh et al. 1975; Kovács 2005). Magam 2008-ban jártam először a területen, s természetszerű állapotuk és faji összetételük nagyon lenyűgözött. E gyertyános-tölgyesekből 2008 és 2011 között 53 cönológiai felvételt készítettem, amelyekből jelen dolgozatban 50 felvételt használtam fel. Jelen tanulmányban szeretném tisztázni, hogy a kutatott Kerka-völgy erdei milyen kapcsolatban állnak a környékbeli tájak gyertyánoskocsányos tölgyeseivel.

Anyag és módszer Kutatási terület jellemzése

A Kerka-völgy Kerkabarabás és Kerkaszentkirály között húzódik. Magyarország florisztikai besorolása szerint (vö Soó 1960; Károlyi - Pócs 1969) ugyan már nem tartozik az Alföld (Eupannonicum) fióravidékéhez, de a Kerkát kísérő ártéri gyertyános-kocsányos tölgyesek faji összetétele hasonlóan síkvidéki jellegű, mint a közeli Mura-vidéken, a Somogyi-Dráva-síkon, a vasi Rába-völgyben és a Rába-közben. Megjegyzendő azonban, hogy Károlyi - Pócs (1954, 1968, 1969) ezt az észak-dél irányú ártéri tájat egy északi és egy déli részre osztja, ezért bizonytalannak tűnik, hogy florisztikai-növényföldrajzi szempontból a Kerka-vidéket a göcseji (Petovicum), vagy a zalai (Satadiense) flórajárásba sorolhatjuk. A terepen látottak alapján ezt a határvonalat a Kerka-vidék északi határáig, Kerkabarabásig áthelyezném. Ezek szerint a Kerka-vidék a Dél-Zala, azaz a Saladiense flórajárás részét képezi.

Alkalmazott módszerek

A cönológiai felvételeket a Zürich-Montpellier növénycönológiai iskola (Becking 1957; Braun-Blanquet 1964) hagyományos kvadrát-módszerével készítettem. A felvételek táblázatos összeállítását, valamint a karakterfajok csoportrészesedését és csoporttömegét az „NS” számítógépes programcsomag (Kevey - Hirmann 2002) segítségével végeztem. A felvételkészítés és a hagyományos statisztikai számítások módszerét korábban (Kevey 2008) részletesen közöltem.

Arra a kérdésre, hogy a Kerka-völgy erdei milyen kapcsolatban állnak a környékbeli tájak gyertyános-kocsányos tölgyeseivel, összehasonlításként a Szigetköz (Kevey 2008), a vasi Rába-völgy (Kevey 2015), a Muravidék (Kevey - Kovács 2010) és a Somogyi-Dráva-sík (Kevey 2007) anyagát használtam fel. Az asszociációk összehasonlításánál-a SYN-TAX 2000 programcsomag (Podani 2001) segítségével - bináris cluster-analízist (hasonlósági index: Baroni-Urbani-Buser; osztályozási módszer: összetett lánc) és ugyancsak bináris ordinációt végeztem (hasonlósági inedx: Baroni-Urbani-Buser; ordinációs módszer: főkoordináta-analísis).

A fajok esetében Horváth et al. (1995), a társulásoknál pedig az újabb hazai nómenklatúrát (Borhidi - Kevey 1996; Kevey 2008; Borhidi et al. 2012) köve-