Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Kevey Balázs: A Kerka-vidék gyertyános-tölgyesei
6 KEVEY BALÁZS tern. Atársulástani és a karakterfaj-statisztikai táblázatok felépítése az újabb eredményekkel (Oberdörfer 1992; Mucina et al. 1993; Kevey 2008; Borhidi et al. 2012) módosított Soó (1980) féle cönológiai rendszerre épül. A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980) Synopsis-ára támaszkodtam, de figyelembe vettem az újabb kutatási eredményeket is (vő. Borhidi 1993, 1995; Horváth et al. 1995; Kevey 2008). Eredmények Termőhelyi viszonyok, zonalitás Borhidi (1961) klímazonális térképe szerint a Kerka-völgy a szubmontán bükkös zónába tartozik. Mivel e táj ligeterdős jellegű gyertyános-kocsányos tölgyesei zónán kívül találhatók, állományaik extrazonálisnak tekinthetők. A felmért gyertyános-tölgyesek 158 és 175 m tengerszint feletti magasság között találhatók. Sík terület lévén az égtáji kitettség és a lejtőszög e társulás kialakulásában nem játszik szerepet. A területen löszös ártéri hordalék képezi az alapkőzetet, amelyen barna erdőtalajok jöttek létre. A tájat átszelő vízfolyások (Kerka, Cserta) viszonylag magasabb talajvízszintet, valamint üde, párás és hűvös mikroklímát biztosítanak. A gyertyános-tölgyesek talajai a félnedves és üde vízgazdálkodási fokozatba sorolhatók. Fiziognómia A vizsgált gyertyános-tölgyesek az állomány korától függően 25-35 m magasak, felső lombkoronaszintjük közepesen, vagy jól záródó (60-85 %). Állandó fajai (K; IV-V) a Quercus robur és a Carpinus betulus. E két fafaj egyben állományt (A-D: 3-5) is képez. Az alsó lombkoronaszint változóan fejlett. Magassága 15-22 m, borítása pedig 25-60 %. Főleg alászorult fák alkotják. Állandó faja (К: V) a Carpinus betulus mellett az Acer campestre. Mindkettő nagyobb tömeget (A-D: 3-4) is képezhet. A cserjeszint ugyancsak változóan fejlett, amely elsősorban erdészeti beavatkozásokkal kapcsolatos. Magassága 1-5 m, borítása pedig 5-40 %. Állandó elemei (K: IV-V) a következők: Acer campestre, Carpinus betulus, Crataegus laevigata, Hedera helix, Sambucus nigra, Ulmus minor. Közülük nagyobb tömeget (A-D: 3) csak az Acer campestre ér el. Az alsó cserjeszint (újulat) borítása 1 —40 %. Állandó fajai (K: IV-V) az alábbiak: Acer campestre, Carpinus betulus, Crataegus laevigata, Euonymus europaea, Hedera helix, Quercus robur, Sambucus nigra, Ulmus minor. Nagyobb tömeget (A-D: 3-5) e szintben egyetlen faj sem ér el. A gyepszint fejlett, borítása 70-95 %. Benne számos növény magas állandóságot (K: IV-V) mutat: Adoxa moschatellina, Aegopodium podagraria, Ajuga reptans, Alliaria petiolata, Anemone nemorosa, Asarum europaeum, Athyrium filix-femina, Carex brizoides, Carex remota, Carex sylvatica, Circaea lutetiana, Corydalis solida, Fritillaria meleagris, Gagea lutea, Galeobdolon luteum, Galeopsis pubescens, Galium aparine, Geum urbanum, Glechoma hederacea, Isopyrum thalictroides, Lamium maculatum, Leucojum vernum, Ranunculus ficaria, Stellaria holostea, Urtica dioica, Veronica sublobata, Viola reichenbachiana. A fáciesképző fajok (A-D: 3-5) száma ennél jóval kevesebb: Anemone nemorosa, Carex brizoides, Corydalis solida, Galeobdolon luteum, Leucojum vemum, Ranunculus ficaria. Fajkombináció Állandósági osztályok Az 50 cönológiai felvétel alapján a társulásban 25 konstans és 13 szubkonstans faj szerepel az alábbiak szerint: К V: Acer campestre, Adoxa moschatellina, Aegopodium podagraria, Ajuga reptans, Anemone nemorosa, Asarum europaeum, Carex brizoides, Carex sylvatica, Carpinus betulus, Circaea lutetiana, Corydalis solida, Crataegus laevigata, Euonymus europaeus, Gagea lutea, Galeobdolon luteum, Galeopsis pubescens, Galium aparine, Hedera helix, Quercus robur, Ranunculus ficaria, Sambucus nigra, Stellaria holostea, Ulmus minor, Veronica sublobata, Viola reichenbachiana. - КIV: Alliaria petiolata, Athyrium filix-femina, Carex remota, Cornus sanguinea, Crataegus monogyna, Fraxinus angustifolia, Gagea spathacea, Geum urbanum, Glechoma hederacea, Isopyrum thalictroides, Lamium maculatum, Leucojum vernum, Urtica dioica. A felvételi anyagban ezen kívül 15 akcesszórikus (К III), 21 szubakcesszórikus (К II) és 69 akcidens (К I) faj is szerepel. Az állandósági osztályok terén tehát a legkisebb fajszám a szubkonstans (К IV) elemeknél van, míg a konstans (К V) fajoknál jelentkezik egy második maximum (vö. 1. ábra; 1. táblázat). Karakterfajok aránya AKerka-völgy gyertyános-tölgyesei sok szubmontán elem számára nyújtanak menedéket. Ilyen Fagetalia jellegű fajok a következők: К V: Adoxa moschatellina, Aegopodium podagraria, Anemone nemorosa, Asarum europaeum, Carpinus betulus, Carex sylvatica, Circaea lutetiana, Corydalis solida, Gagea lutea, Galeobdolon luteum, Hedera helix, Stellaria holostea, Viola reichenbachiana. - К IV: Athyrium filix-femina, Gagea spathacea, Isopyrum thalictroides. - К III: Anemone ranunculoides, Cerasus avium, Dryopteris filixmas, Galanthus nivalis, Milium effusum, Pulmonaria officinalis, Scilla drunensis, Stachys sylvatica. - К II: Arum maculatum, Cerastium sylvaticum, Galium odoratum, Knautia drymeia, Lathyrus vernus, Moehringiatrinervia, Oxalisacetosella, Parisquadrifolia, Polygonatum multiflorum. - К I: Aconitum vulparia, Cardamine bulbifera, Cardamine impatiens, Corydalis cava, Euphorbia amygdaloides, Fagus sylvatica, Galeopsis speciosa, Geranium phaeum, Lilium martagon, Luzula pilosa, Maianthemum bifolium, Mercurialis perennis, Ranunculus lanuginosus, Ribes uva-crispa, Sanicula europaea, Veronica montana, Vinca minor.
