Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Könyvismertetés
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 07: 357-358 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2020 D0l:10.26080/krrmkozl.2020.7.357 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm KÖNYVISMERTETÉS Horváth Szilvia és Kiss Magdolna: Pannóniái fürdőkalauz. 2019. Kaposvár - Pécs. (Vivarium Fontium, Tom. 9.) ISBN: 978-615-5687-02-0; ISSN: 1588-4422 GÁBOR OLIVÉR Janus Pannonius Múzeum, H-7621 Pécs, Káptalan u. 5., e-mail: gabor.oliver67@gmail.com A 315 oldal terjedelmű, kemény borítású, színes illusztrációkkal készült könyv az NKA támogatásával készült. A szerzők az eredeti antik és későbbi forrásokat Liviustól Bíborbanszületett Konstantinig kimerítően felhasználták (pp. 259-263). A könyvet geológiai, balneológiái, régészeti térképek illusztrálják (belső borítók, ill. pp. 63-66, 86, 114-115, 122, 130, 136, 149, 190, 214), melyek földrajzilag is jól átláthatóvá teszik a források és fürdők elhelyezkedését. A táblázatok és felosztások rendszerbe szedve mutatják a leírtakat (fürdőtípusok: pp. 43, 58; lelőhelycsoportok Tatán: p. 123; hálaadó feliratok: pp. 243-244), a rekonstrukciós rajzok és alaprajzok pedig a közérthetőséget segítik. A leghitelesebbek azonban mindig a korabeli ábrázolások és a tárgyi leletek, melyekből szintén bőséges kínálatot kapunk a képeken. A bevezető megadja, hogy a téma feldolgozásához mely tudományágak ismereteit kellett felhasználni (geológia, balneológia, régészet, epigráfia, turisztika). A mű rögzített célja, hogy az egykori Pannonia területén ma található fürdők római előzményeit felkutassa és közreadja. Mindez nem irreális feladat, mivel ezek a vizek korszakoktól függetlenül már a régmúltban ismertek lehettek: ....a Kárpát-medence gyógyvizeit a római hódítás előtt itt élt bronzkori, vaskori népek többé-kevésbé föltárták,..." (p. 10). A következő fejezetek is az olvasónak a témába való bevezetését segítik. Megismerkedhetünk Pannonia helyzetével a birodalmon belül (pp. 11-16), valamint építészeti alapokig részletező képet kapunk a római kori higiéniáról és vízépítészetről: vízvezetékek, forrásfoglalások, forrásszentélyek, nymphaeumok, kutak, vízmerítő tornyok, levegőztető tornyok, csatornák, ülepítő medencék, vízelosztók és főleg fürdők (pp. 17-40). A könyv külön részben tárgyalja a római fürdőkultúrát (pp. 41-56). Láthatjuk a különböző fürdőtípusokat, a fürdők részeit, személyzetét, a fürdés menetét (szertartását) és eszközeit (törölköző, toalettkészlet, kenőcsök, illatszerek, fürdőszivacs, strigilis/nyeles vakaró, kancsó, merítő, fésű, borotva, fodrászeszközök, tükör, szőrcsipesz, fülkanál, körömreszelő). Továbbá a fürdéshez csatlakozó időtöltéseket: masszázs, testgyakorlás, ünnepély, szakrális szertartás, evés-ivás, könyvtárhasználat, prostitúció, stb. A III. fejezetben (pp. 57-60) a pannoniai fürdők csoportosítása egy jól átlátható táblázatban összegződik (tisztasági fürdők, gyógyfürdők, közfürdők, katonai fürdők, magánfürdők, gőzfürdők), és felvezetést ad a könyv legfontosabbnak tekinthető részéhez, a katalógushoz. A pannoniai gyógyfürdők kutatását bemutató IV. fejezetben (pp. 61-82) pedig megismerkedhetünk a különböző termálvizek és gyógyvizek jellegeivel, az azokról szóló ókori írott és tárgyi forrásokkal és szakirodalommal. Az V. és egyben legterjedelmesebb fejezet adja a könyv érdemi részét, a pannoniai gyógyfürdők katalógusát (pp. 83-224). A 118 címszó óriási gyűjtőmunka eredménye, hiszen a vízforrást vagy gyógyvizet rejtő helyszínek ókori emlékeit az egykori Pannonia területein osztozkodó 6 mai ország (Magyarország, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Szlovákia) szakirodalmának alapos megismerése révén lehetett csak bemutatni. Ezeken a lelőhelyeken az egyes források és fürdők antik használatára néha egyértelmű bizonyítékok vannak (pl. épületmaradvány, forrásfoglalás, vízvezeték, stb.), máskor csak közvetett bizonyítékok (római leletek vagy írásos említés), esetleg csak sejtések (római lelőhely megléte a környéken). A rengeteg feltételezhető fürdő és gyógyfürdő alapján megállapítható, hogy Pannonia fürdőkultúrája nem maradt el a Római Birodalom központi területeitől, sőt a késő antik birodalmi székhely Konstantinápoly városáét felül is múlta. Magyarországot tekintve egyébként idő vetületében is érdekes képet láthatunk. Fejlett fürdőkultúrával rendelkező korszakok a római időszak és a törökkor voltak, míg az őskor és a középkor időszakai inkább mélypontokat jelentettek e tekintetben. Érdekes tény, hogy az antik kor embere a forrásokhoz, vizekhez szakrális attitűddel közeledett, hiszen rengeteg szentély, oltár, templomocska és áldozati tárgy került elő a közelükben. Másrészt a fürdés menete is gyakran olyan rituális szertartásrendet követett, ami a mai ember számára már kevésbé fontos. Harmadrészt a fürdők emlékeiből kiderül, hogy nem csupán tisztulás, de gyógyulás, sport, szórakozás, sőt étkezés, gyűlés és akár bíráskodás céljára is használhatták őket. A katalógus után következő lezáró részek már nagyobb vonalakban mutatják be a provincia római kori fürdőhasználati szokásait. A gyógyturizmus és a hozzá kapcsolódó vendéglátóipar témája ma is éppen olyan aktuális, mint 1500-2000 évvel ezelőtt volt, de annak
