Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Harag Mátyás: Avar kori ásólapátok és ásóvasalások az avar kori szállásterületről
AVAR KORI ÁSÓLAPÁTOK ÉS ÁSÓVASALÁSOK AZ AVAR KORI SZÁLLÁSTERÜLETRŐL 133 Összefoglalás Az elmúlt évtizedek ásatásai újabb leletekkel gyarapították az avar korra keltezhető mezőgazdasági vaseszközök számát. Gyarapodott az ásóvasalások és ásólapátok száma is, bár ezeket az eszközöket nemcsak a mezőgazdaságban használták, hanem amint a leletek kontextusa is mutatja, sírásáshoz, sírrabláshoz, sőt építkezésekhez (házalap ásása, erődítési munkálatokhoz stb.). A leletek alapján elmondható, hogy az avar korban egyaránt használtak fanyélre felerősített, köpüs ásókat, továbbá rövidebb-hosszabb vasnyéllel ellátott ásókat, valamint teljesen fából készült ásókat, amelyeknek élét megvasalták, sőt nem zártható ki teljesen vasalatlan faásók használata sem. Az előkerült leletek zöme ásólapát, kialakításukat tekintve egyedülálló darabok, nem lehet típusokat elkülöníteni, illetve levezetni őket a római korban használt eszköztípusokból, valamint hasonló tárgyakat az avar kort követően sem ismerünk a késő középkorig. A vasalt faásók használata azonban éppen a népvándorlás korában terjed el a Kárpát-medencében, a (biztosan a) legkorábbra keltezhető ásóvasalások az avar kor végéről származnak, Kerekiből illetve a morvaszentjánosi depóból, az eszköztípus használata a későbbi évszázadokban is kimutatható. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni Dr. Költő Lászlónak, Dr. Szőke Béla Miklósnak és Lőrinczy Gábornak, hogy közöletlen leleteiket e cikkben bemutathattam, Rupnik Lászlónak, hogy a közöletlen doktori disszertációjára és László Anettnek, hogy közöletlen szakdolgozatára hivatkozhattam, Varga Máténak a lektorálásért, Rácz Barbarának és Dr. Mógáné Aradi Csillának a fordításokért. Köszönettel tartozom továbbá Szarka Józsefnek és munkatársainak, Sipos Carmennek, és Baksics Gábornak a publikáció elkészülésében nyújtott segítségükért. Irodalom Bakay K. 1973: Az avarkor időrendjéről - újabb avar temetők a Balaton környékéről (Zur Chronologie der Awarenzeit - neue awarenzeitliche Gräberfelder in der Umgegend des Plattensees). -Somogyi Múzeumok Közleményei 1: 5-86. Balassa 1.1994: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon (Der Spaten und die Arbeit mit dem Spaten). - Studia Comitatensia 23: 423-457. Balogh Cs. 2009: Avar kori kettős- és többes temetkezések a Duna- Tisza közén (Dual and multiple burials in the region between the Danube and the Tisza river from the Avar Age). - Arrabona 44/1: 41-86. Bartosková 1986: Slovanské depoty zeleznych predmetu v Cesko- Slovensku. Praha. Bende L. 2005: Temetkezési szokások a Körös-Tisza-Maros közén az avar korban. Közöletlen doktori disszertáció. Budapest. Bialeková 1981: Dávne slovanské kovácstvo (Das frühe slawische Schmiedehandwerk). Bratislava. Cosma C. 2002: Vestül §i nord-vestul Romäniei in secolele Vlll-X. d. H. (The west and north-west territories of Romania int he 8th- 10th centuries A. D.). Cluj-Napoca. Curta F. 1997: Blacksmiths, warriors, and tournaments of value: dating and interpreting early medieval hoards of iron implements in eastern Europe. Ephemeris Napocensis VII: 211-268. Cs. Sós A. - Bökönyi S. 1963: Die Ausgrabungen von Géza Fehérs in Zalavár. Budapest. Ettél P. - Daim F. - Berg-Hobohm S. 2014: Großbaustelle 793. das Kanalprojekt Karls des Großen zwischen Rhein und Donau. — Mosaiksteine Forschungen am Römisch-Germanischen Zentralmuseum 11. Mainz. Fischl K. 1995: Előzetes jelentés a Csörsz-árok kutatásáról Csinosén (Vorbericht über die Forschung des Csörsz Grabens bei Csinosé). - In.: Költő L. (szerk.): A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1994 szeptember 27-29, Szenna). Somogyi Múzeumok Közleményei 11: 33-38. Garam É. 1972: Avar temetők Andocson (Avar Cemeteries at Andocs). Folia Archaeologica 23: 129-182. Garam É. - Patay P. - Soproni S. 2003: Sarmatiches Wallsystem im Karpatenbecken. Zweite, erweiterte Ausgabe. RégFüz Ser. II. no. 23. Budapest. FIarag M. 2018: Növénytermesztés az avar korban: vaseszközök és növényi maradványok. Kézirat. Budapest. Harag M. 2020: A szántóföldi növénytermesztésben használatos eszközök az avar korban. Kézirat. Megjelenés alatt. Miskolc. Henning J. 1987: Südosteuropa zwischen Antike und Mittelalter. Archäologische Beiträge zur Landwirtschaft des 1. Jahrtausends u. Z. Berlin. ISTVÁNOVITS E. 2003: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga (Das landnahme- und Arpadenzeitliche Nachlassmaterial des Rétköz). Nyíregyháza. Kovács L. 1983: A Hajdúböszörmény-Erdős tanyai honfoglaló sírlelet (Adatok az avar és honfoglalás kori szaluk elterjedéséhez) (Der Landnahmezeitliche Ungarische Grabfund von Hajdúböszörmény-Erdős tanya. Angaben zur Verbreitung der Hohlbeile in der Awaren- und Landnahmezeit.) - A Hajdúsági Múzeum Évkönyve V: 19-54. Kralovánszky 1962: Kora Árpád-kori mezőgazdasági eszközök a Középső-Dunamedencéből (9th to 12th century agricultural implements from the Middle Danube-Basin). - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 14: 116-127. László A. 2012: A kereki késő avar temető a temetkezési rítus és a leletanyag tükrében. Közöletlen MA szakdolgozat. Szeged. Müller R. 1982: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. - Zalai Múzeum 19. Müller R. 1996: Die Awaren und die Landwirtschaft. - In: Daim F. (Hrsg.): Reitervölker aus dem Osten. Hunnen und Awaren. Eisenstadt, pp. 365-371. Rupnik L. 2014: Római kori vasszerszámok Pannóniából. Közöletlen doktori disszertáció. Kézirat. Budapest. Samu A. És Szalontai Cs. 2015: Az avar kori sírrablásokról három kiskundorozsmai avar temető kapcsán (AboutAvar-period grave robbings in relation to three cemeteries at Kiskundorozsma). - In: Türk A., Balogh Cs. & Major B. (szerk.): Hadak útján XXIV. Anépvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája (Conference of Young Scholars on the Migration Period November 4-6, 2014, Esztergom). Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 3.1. Budapest-Esztergom, pp. 763-811. Szádeczky-Kardoss S. 1998: Az avar történelem forrásai 557-től 806-ig (Die Quellen der Awarengeschichte von 557 bis 806). Magyar őstörténeti könyvtár 12. Budapest. Szentpéteri J. 2002: J. Szentpéteri (Hrsg.): Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Varia Archeologica Hungarica 13/1. Budapest.
