Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2018-2019-ben
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2018-2019-BEN 187 2017-ben az előző évi kutatás eredményeire támaszkodva feltárásra került a kolostor templomának csaknem teljes szentélye. Első munkafázisként eltávolítottuk a 2015-2016-ban feltárt épületrészek fölül a visszatemetett földet. Ezután 2,5 méterrel kibővítettük a kutatási területet keleti irányba (5. szelvény), nyugati irányba pedig 4 méterrel (6. szelvény). Újabb szelvényt nyitottunk az 5. szelvény déli oldalán, 2,5x5 méter alapterülettel (7. szelvény). Fakivágás elhúzódása miatt a 2, 3. és 7. szelvény közötti részen nem tudtuk kiásni a szentély déli falának egy szakaszát. A kutatás során napvilágra kerültek a kívülről támpillérekkel támasztott, sokszögzáródású szentély alapfalai. A falakat általában kevéssel a járószintek alá bontották le. Több kidőlt faltömb is a falak között, illetve a falak felett hevert. Előkerültek a templom padlójának erősen hiányos részletei. Úgy tűnik, hogy a padló jelentős részét a teljes pusztulás idejére már eltávolították. A nagyméretű, kidőlt faltömbök gátolták meg, hogy az előző évben észlelt korábbi templomszentély falait tovább kutathassuk. Ennek csupán nyugati vége tűnt elő az északi oldalon. A feltárás különlegessége volt a templom alapkövének megtalálása a szentély keleti falának alapozásában. A templom tengelyében, az alapozás legalsó kősorának szintjén, a külső oldalon kváderkövet helyeztek el. Ennek a kifelé néző oldalán, egy téglalap alakú hasáb formájú, kiemelkedő felületen négy betűt és köztük szóelválasztó jeleket faragtak ki gótikus minuszkulákkal: „o so- p”. A kő alá közvetlenül ezüst dénárokat (34 darab, Redwitz Miklós Szörényi bán veretei, 1429-1432) és egy velencei arany dukátot (Andrea Dandolo dózse, 1343-1354) szórtak a Zsigmond-korban.3 Az európai összehasonlításban is ritka emléket a 15. század elején megnagyobbított és újjáépített szentély építésének kezdetekor helyezték el. A kolostor ásatását 2018-ban a templom hajójának kutatásával folytattuk. A 2015-ben, az északi kolostorszárny pincéjében kijelölt, 2 méter széles kutatóárkot (1. árok) meghosszabbítottuk dél felé, keresztülvezetve azt a kolostornégyszög udvarán és a templom hajóján, mintegy 20 méter hosszúságban, három szakaszra tagolva (8-10. árok). Egy további 2 méter széles kutatóárkot nyitottunk erre merőleges irányban, nyugat felé, a templom tengelyében, hogy a hajó nyugati záródását is megtalálhassuk (11. árok). Feltártuk a templomhajó északi és déli alapfalait, illetve a déli fal mellett egy mellékoltár erősen rongált alapozását. Megállapíthattuk, hogy a templomhajó belső szélessége mintegy 10,6 méter. A hajó nyugati lezárására, a 11. árok nyugati végében, egymáson fekvő, két nagyméretű, bélletes ívkő utalt, amely minden bizonnyal a templom nyugati bejáratához tartozhatott. A két kő kiemelésére, nagy méretük miatt, egyelőre nem volt módunk, és ezért a további bontást, így a hajó nyugati falának feltárását fel kellett függesztenünk. A hajóban és a kolostorudvaron, közvetlenül a templomhajó falának külső oldalán melléklet nélküli, a templom tájolásával egyező irányítású temetkezések is előkerültek. A kolostorudvarban kerengőfolyosónak nem találtuk nyomát. A templomtól délre a kolostort megelőző késő Árpád-kori településrészlet látott napvilágot, néhány gödörrészlet és talán egy kemence hamuzó gödre. Az itt talált kerámiák a 13. század vége és a 14. század első felére, tehát a kolostor alapítására és az azt követő néhány évtizedre keltezhetők. Az ezévi leletek közül különös figyelmet érdemel egy 14. századi bronz feszület, amelyet fémkeresővel az északi szárny pincéjének déli fala mentén találtunk. 2019-ben befejeztük a szentély feltárását a déli oldal 2017-ben elmaradt részletének pótlásával (13. szelvény). Atemplomhajó nyugati végénél előszóra 11. árok déli oldalán nyitottunk egy 4x4 méteres szelvényt (12. szelvény), hogy a hajó nyugati falát megtaláljuk, majd ugyanebből a célból a 11. árkot szélesítettük ki 2 méterrel északi irányba (15. árok). A 2016-ban feltárt sekrestye északi oldalán is dolgoztunk, ahol a fák között 2 méter széles, kelet-nyugati irányú kutatóárkot nyitottunk a feltételezett káptalanterem területén. A szentély eddig hiányzó falrészletét kiástuk és dokumentáltuk, illetve feltártuk az előtte, a déli oldalon fekvő falomlást. Ez fekvését és irányát tekintve öszszefügghetett a 2014-es első kutatóárokban feltárt, kidőlt falszakasszal. Egy támpillér kváderkövei és faragott vízvetője kerültek napvilágra az omladék itt feltárt részletében. A szentély belsejében egy, a templomot megelőző, kör alakú beásást bontottunk ki részlegesen, amelynek a függőleges oldalfalai esetleg kútra utalnak. Megtaláltuk a hajó nyugati falának alapozását a 15. árok középtáján. Ezáltal mérhetővé vált a templom teljes hossza, amely így mintegy 26 méter. A káptalanterem megismerését célzó árokban eredeti helyzetben fekvő, erősen szétfagyott állapotú téglapadló került napvilágra. A padló keleti irányban anélkül ért végett, hogy lezárását megismerhettük volna, ezért egyelőre kérdéses, hogy hol húzódhatott a helyiség keleti fala. A tanszéki ásatások hat éve alatt elvégzett munkák során megismerhettük a Mindszent pálos kolostor pontos fekvését, szinte teljesen feltártuk a templom szentélyét, és kutatóárkokkal tisztáztuk a hajó méreteit, valamint a kolostor észak-déli kiterjedését. A kutatások nagy vonalakban igazolták Guzsik Tamás alaprajzi rekonstrukcióját, amelyet a kolostor felszíni nyomai alapján az 1970-es években szerkesztett. A további tanszéki ásatások remény szerint segítenek még jobban megismerni az elpusztult kolostor emlékeit. Az elért eredményeket a balatonszemesi Magtárban látható „Pálosok Balatonszemesen” kiállításon tekinthették meg minden évben az érdeklődők. A közeljövőben szakdolgozat foglalja össze az eddigi ásatási eredményeket (Balatincz Anna hallgató munkája), az éremanyagot Varga Máté dolgozza fel. Közreműködő munkatársak: Lóki Róbert és Lókiné Kis Szabó Eszter, valamint a PPKE Régészeti Tanszék hallgatói. 3 Az érmek meghatározását Varga Máté végezte el.
