Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Kocsis Edit - Varga Máté: Kályhacsempék és kályhaszemek a kereki várból

KÁLYHACSEMPÉK ÉS KÁLYHASZEMEK A KEREKI VÁRBÓL 181 16. Négyzetes alakú, 4 karéjos, áttört elölapú kály­hacsempe saroktöredéke. Drapp színű, rózsaszín csíkkal, jól iszapolt, rosszul égetett, barnássárga színű mázzal. Az eredeti mérete 22-22,5x22-22,5 cm lehe­tett, mélysége 9 cm. Léckeretes, belül pálca keret, ez alatt mérmű, késsel metszett. H: 7,7 cm, sz: 2,7 cm, mé: 8,1 cm, v: 0,7-0,9 cm, Itsz: 2015.1.4. - ásatásból, 6. és 1. zacskó 17. Négyzetes alakú, áttört elölapú, mérműves kályhacsempe oldaltöredéke, és tál alakú hátrésze. Nem szimmetrikus mérmű, élbefutó profil. Drapp szí­nű, jól iszapolt, jól égetett, sárga, barna cirmos színű mázzal, külső felületén használatra utaló koromnyo­mok. H: 21,4 cm, sz: 5,2 cm, mé: 10,5 cm, v: 0,6-0,8 cm, Itsz: 2015.1.18,- ásatásból, 6. és 2. zacskó 18. Négyzetes alakú, áttört elölapú, mérműves kályhacsempe oldaltöredéke, és tál alakú hátrésze. Nem szimmetrikus mérmű, élbefutó profil, és egy da­rab orrtag töredéke, élbefutó profillal. Drapp színű, jól iszapolt, jól égetett, sárga-barna cirmos színű mázzal, külső felületén használatra utaló koromnyomok. H: 14,7; 4,5 cm, mé: 9,9; 2,5 cm, v: 0,8-1,1; 1,6 cm, Itsz: 2015.1.28. - ásatásból, 2. zacskó 19. Zsigmond-kori I. csoport, vakmérműves kály­hacsempe előlapjának töredéke. Drapp szinű, belül rózsaszín csíkkal, jól iszapolt, rosszul égetett, vékony falú, barnássárga színű mázzal. Téglalap alakú volt, 5 karéjos rozetta középen, hármas mérműprofillal. 6/b. típus vakmérműves változata. H: 8 cm, sz: 5,8 cm, v: 0,5-0,6 cm, Itsz: 2015.1.12. - ásatásból, 7. zacskó 20. Zsigmond-kori I. csoport, vakmérműves kály­hacsempe saroktöredéke. Drapp színű, rózsaszín csíkkal, jól iszapolt, rosszul égetett, sárgásbarna színű mázzal, belül használatra utaló koromnyomok Tégla­lap alakú volt, körben forgó halhólyagos minta, felső sarkokban térkitöltő 3 karéj. 1 pálcás mérműprofil, nem ismert típus. H: 12,3 cm, sz: 5,4 cm, mé: 4,8 cm, v: 0,7-1,1 cm, Itsz: 2015.1.13. - ásatásból, 7. zacskó 21. Zsigmond-kori I. csoport, kályhacsempe sa­roktöredéke. Drapp színű, részben rózsaszínre égett, jól iszapolt, rosszul égetett, sötétzöld színű, vastag mázzal, de a csempe belsejébe csak kissé folyt be. Csempe szélessége kb. 22 cm lehetett. Téglalap ala­kú csempe, dongás hátrésze, csak a sarok van meg, talán zárt előlap, de lehet félig áttört is. H: 14,2 cm, sz: 4,5 cm, mé: 9,9 cm, v: 9-1,2 cm, Itsz: 2015.1.19. - ásatásból, 6. zacskó Kályhaszemek 22. Zsigmond-kori, hagyma alakú kályhaszem. Sö­tét rózsaszínű, jól iszapolt, jól égetett, felül sötétzöld máz, belül használatra utaló koromnyomok. Korongolá­­si vonalakkal, csúcsos tetővel, a csúcsa alatt és a leg­szélesebb résznél 2-2 horony. M: 15 cm, szá: 10,2 cm, v: 0,7-1 cm, Itsz: 2015.1.24-ásatásból, 3. zacskó 23. Hagyma alakú kályhaszem töredéke. Világos­­barna színű, homokkal soványított, jól iszapolt, jól ége­tett, belül használatra utaló koromnyomok. Csúcsos te­tejű, a csúcs alatt egy horony. Á: 11,3 cm, m: 10,5 cm, v: 0,5-0,6 cm, Itsz: 2015.1.14. - ásatásból, 7. zacskó 24. Hagyma alakú kályhaszem töredéke. Világos­­barna színű, homokkal soványított, jól iszapolt, jól ége­tett, belül használatra utaló koromnyomok. Csúcsos te­tejű, a csúcs alatt egy mély horony. H: 9,5 cm, sz: 7 cm, v: 0,4-0,6 cm, Itsz: 2015.1.25. - ásatásból, 7. zacskó 25. Hagyma alakú kályhaszem töredéke. Világos­­barna színű, homokkal soványított, jól iszapolt, jól ége­tett, belül használatra utaló koromnyomok. Csúcsos tetejű, belül talán grafitozva lehetett. H: 5,6 cm, sz: 6,4 cm, v: 0,5-0,6 cm, Itsz: 2015.1.20. - ásatásból, 3. zacskó 26. Szürke, redukált égetésű kályhaszem töre­déke. Négyzetes alakú és félhengeres összeépített sarokcsempe. Sarok és beillesztett agyagcsík, egye­netlen kötélfonat bevagdalással. A kötélfonat imitáció két oldalán pecsétlőhengeres minta. Minta ismétlődé­si hossza 4,7 cm, szélessége 0,6 cm. Felülete sötét­szürke, fakó, törésfelületén kicsit világosabb szürke, jól iszapolt, jól égetett. Méret: 22 cm, négyzetes oldal 22+2 cm lehet, téglalap alakú oldal kb. 11 cm. H: 22 cm, mé: 8,8 cm, v: 0,6-0,7 cm, Itsz: 2015.1.22. 27. Szürke, redukált égetésű kályhaszem töre­déke. Négyzetes alakú és félhengeres összeépített sarokcsempe. Sarok és beillesztett agyagcsík, egye­netlen kötélfonat bevagdalással. Felülete sötétszürke, fakó, törésfelületén kicsit világosabb szürke, jól isza­polt, jól égetett. H: 14,6 cm, mé: 6,7 cm, v: 0,8 cm, Itsz: 2015.1.29. 28. Kisméretű tál alakú kályhaszem peremtöredé­kei, eredeti mérete 13x13 cm lehetett. Sárga színű, homokkal soványított, jól iszapolt, jól égetett. H: 7,1 cm, sz: 7,3 cm, v: 0,5-0,6 cm, Itsz: 2015.1.26. 29. Tál alakú kályhaszem saroktöredéke. Vörös színű, homokkal soványított, jól iszapolt, jól égetett, belső oldalán használatra utaló koromnyomok. H: 9,3 cm, mé: 11,6 cm, v: 0,9-1,1 cm, Itsz: 2015.1.23. 30. Fél kályhaszem aljtöredéke. Sárgásfehér szí­nű, homokkal soványított, jól iszapolt, jól égetett. H: 7,6 cm, sz: 9,4 cm, v: 0,8-0,9 cm, Itsz: 2015.1.21. Összefoglalás A Balatontól délre található Kereki várát (Fehérkő vára) 1336-ban említik először az írott források, de ennél korábbi régészeti lelet nem is került elő eddig. 1396-ban Marczali Miklós tulajdonába került, aki többek között er­délyi vajda és somogyi ispán is volt. Később birtokol­ta az Enyingi Török, a Báthori és a Perneszi család is. A várat feltehetően a 16. század első feléig használták. A vár területén nem folyt sok régészeti kutatás, mindösz­­sze Sági Károly végzett kisebb ásatást 1961-1962-ben. Sági Károly véleménye szerint akár három darab díszes kályha is állhatott a várban, valamint kettő egyszerűbb szemes kályha. Összesen 32 darab kályhacsempe és kályhaszem töredék került elő. A kályhacsempéket 12 különböző típusba tudtuk besorolni, bár a töredékek alapján nem mindig egyértelmű az azonosításuk. A csempék között találunk mesejelenetes, növényi ornamentikás, cseh oroszlánt és Sárkány Rendet ábrázoló típust is, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom