Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Kocsis Edit - Varga Máté: Kályhacsempék és kályhaszemek a kereki várból
182 KOCSIS EDIT és VARGA MÁTÉ mérműves és vakmérműves darabok is vannak. A négyzetes alakú csempék és sarokcsempék a kályha kocka alakú alapját építhették fel. Efelett lehettek a mérműves, majd a vakmérműves, téglap alakú csempék. A kályha kupoláját viszont a kor divatjának megfelelően hagyma alakú kályhaszemek díszítették. A kályhacsempék egy része a Zsigmond-kori I. csoporthoz sorolható. Ez a műhely 1390-1410 között működhetett. A műhelyből kikerülő kályhacsempék nem csak a királyi palotában és vadászkastélyokban találhatók meg, hanem kolostorokban, bárók városi házaiban és vidéki rezidenciáin is. Kereki is utóbbiba sorolható, hiszen Marczali Miklós lehetett a kályha megrendelője. A kályhaszemeknek 4 különböző fajtáját tudtuk elkülöníteni, köztük szürke, tál alakú és világosbarna színű, hagyma alakú példányokat. A szürke színű kályhaszemekből a gótikus kályhák mintájára épültek fel kályhák a kevésbé reprezentatív helyiségekben feltehetően a 15. század második felében, míg a világosbarna-sárgás színű kályhaszemekből egy egyszerűbb kályhát építhettek a 16. század elején. Irodalom Boldizsár P. 2003: Az esztergomi vár kora Zsigmond-kori kályhacsempe leletei. - Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10: 107-125. Engel P. 1996: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I-II. Budapest, 1996. Holl I. 1958: Középkori kályhacsempék Magyarországon I. Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra (XIV. század - XV. század közepe). - Budapest Régiségei XVIII: 211-300. Holl I. 1971: Középkori kályhacsempék Magyarországon II. - Budapest Régiségei XXII: 161-207. Holl I. 1985: Dunántúli kályhacsempék (Udvari műhelyek szállításai a 15. században). - Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17: 209-220. Holl I. 1990: Középkori kályhacsempék Magyarországon IV. - Archaeologiai Értesítő 117: 52-76. Holl I. 2002: Középkori kályhacsempék Magyarországon Vili. A Zsigmond-kori I. csoport mintakincsének és kronológiájának kérdéséhez. - Budapest Régiségei XXXV: 357-380. Holl I. 2010: Középkori kályhacsempék Magyarországon XI. Címeres reprezentáció. - In: Benkő Elek és Kovács Gyöngyi (szerk.): A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon l-ll. Budapest, 2010. 709-757 Koppány T. és Sági K. 1967: A kereki Fehérkö vár története. Somogyi Múzeum 9. Kaposvár, 1967. Koppány T. 1993: A Balaton környékének műemlékei. Művészettörténet-Műemlékvédelem III. Budapest, 1993. Kovács, B. 2014: Von der ungarischen Königsburg zur osmanischen Grenzbefestigung - die Burg Gesztes. - Burgen und Schlössen. Zeitschrift für Burgenforschung und Denkmalpflege 55/4: 233-241. Different types of stove tiles from the Kereki castle EDIT KOCSIS and MÁTÉ VARGA The castle of Kereki (Fehérkő Castle), located south of Lake Balaton, was first mentioned in known written sources in 1336, and also no archaeological finds dating back earlier have been unearthed so far. In 1396 it became the property of Miklós Marczali, who, among others, held the title of the Transylvanian voivode and the comes of Somogy. It was later owned by the Enyingi Török, the Báthori and the Perneszi families. The castle was probably used until the first half of the 16th century. There was not much archaeological excavation in the area of the castle, only Károly Sági carried out a small excavation in 1961-1962. According to Károly Sági, up to three ornate stoves could have stood in the castle, as well as two simpler stoves. A total of 32 stove tiles fragments were found, including types that the Hungarian terminology calls “eyes”. The tiles could be classified into 12 different types, although their identification is not always clear based on the fragments. Among the tiles we can find pieces depicting scenes from fairytales, types with plant ornaments, there are pieces depicting the Czech lion and the Order of the Dragon, but there are also some decorated with open and blind traceries. Square tiles and corner tiles could have built the cube-shaped base of the stove. Above them were the rectangular tiles adorned with open and blind traceries. The dome of the stove, on the other hand, was decorated with onion-shaped stove tiles (the “eyes”), adapted to the fashion of the era. Some of the stove tiles belong to Group I of the Sigismund era. This workshop may have operated from 1390 to 1410. The stove tiles coming out of the workshop can be found not only in royal residences, but also in monasteries, town houses or rural residences of barons. Kereki is one of the latter, as Miklós Marczali may have been the purchaser of the stove. We were able to distinguish 4 different varieties of the so-called “stove eyes”, including gray, bowl-shaped, and light brown, onion-shaped examples. Of the gray tiles, stoves in the less representative rooms were built after the outline of Gothic stoves, presumably in the second half of the 15th century; while a simpler stove of light brown-yellow tiles could be built in the early 16th century.
