Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Molnár István: A kaposvári vár
156 MOLNÁR ISTVÁN 5. ábra. 1865-ös adóhivatali térkép (forrás: Hungaricana.hu). Közép- és török kori leírások Sajnos csak kevés olyan korabeli leírás maradt meg, amelyből a vár formájára is információt szerezhetünk. Az első ilyet Bonfininél találjuk Kaposújvár 1495. ostroma kapcsán:,Amikor a katonák átkeltek a hármas vizesárkon, nyomban elkeseredett tusába bocsátkoztak, majd az utolsó sáncot is elérve véres közelharcot kezdtek”26 Leírása alapján három árkot kell keresnünk, valamint többsoros középkori palánkfalat. Utóbbi nyomait egyelőre nem találtuk meg. A három árok említése látszólag összecsengene az 1687-es kamarai leírás három árkával, ugyanakkor utóbbinál a külváros árkát is említik. A feltáráson, a téglafalakhoz közel egy árok nyomát találtuk meg, amit a török korban már betöltötték. Bonfini idején még ez lehetett a szigetet a szárazföldtől elválasztó és a szigetet kettévágó árkok utáni harmadik, legbelső árok. Dzseláledze Musztafa 1555-ben két árkot, valamint két palánkfalat említett: „A nevezett vár a Kapos nevű víz közepén fekszik, mely egészen körülveszi s minden oldalról nehezen járható hegyek kerítik. Széles árkán belül van a nagy palánk, azon belül az erős párkány és harmincrőfnyi széles árok, tele vízzel. A párkánynak minden oldala hantból, deszkából és gerendákból van építve és bástyákkal ellátva.”27 Evlia Cselebi 1664-es leírása szerint: „Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának a fia volna. Kanizsa gyanánt egy nádas, mocsaras, mély völgyben áll, mint négy lábán a béka. A mocsár vize a Kapos folyón az árkon átfolyik s igen nagy víz. Vára nincs oly nagy, mint Kanizsa, hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének az alapján fagerendák vannak, körös-körül tömésfalakkal övezett palánkja. Belső vára azonban nagyon erős és háromszáz deszkazsin-26 Bonfini 1995. 998-999. V. könyv 10 27 Thury-Kiss 1984. 152 delyes tetejű, kert nélküli, szűk háza van. Szulejmán khán dzsámija, hadiszertára, élelmiszer raktára, keletre nyíló vaskapuja, előtte felvonó hídja és tornya van. Egy tágas síkon a Kapós folyó mocsarai közé épült hosszúkás négyszögű külváros. Palánkafalának szélességét teljes ötven lépésnek találtam. ... minden oldalán nagy bástyák és minden szöglet könyökénél lőrések vannak. Kapui előtt, az árok fölött levő hidjai csigákon járnak. E városban van a Khunkjár dzsámi és más egy-két dzsámi. Van két medreszéje, hat elemi iskolája, két helyen kolostora s mintegy ötven boltja. Három iszlám városrésze van, a többi keresztény. Utcái deszkaburkolatúak, ép úgy, mint Kanizsán, mert süppedékes hely. Vize és levegője nagyon kellemes. Szép arcú és egészséges népe van.”28 A leírás szerint a külváros tágas síkon volt, ugyanakkor a Kapos mocsarai között. Tehát egyértelműen nem az egykori szigeten kell keresnünk, hanem keletre a szárazföldön, a mocsaras terület mellett. A18. századi térképek alapján nemcsak nyugatról határolta víz, de déli oldalán is a Kapos széles ártere húzódott, sőt az észak oldal nyugati sávjában is zsombékos, mocsaras terület volt. A városfalról azt is megtudjuk, hogy erős falakkal, bástyákkal, árokkal és felvonóhidas kapuval bírt. A vár (azaz a neki helyet adó sziget) mocsaras völgyben állt. Cselebi megkülönbözteti az erős belső várat, amelynek vaskapuja felvonó hídja, tornya van. Az 1687-es kamarai összeírás szerint a várat hármas árokrendszer fogta körül. Az első árkon belül 50 db. az ostromban lerombolt, egykor részben katolikus, részben „rác” vallásúak által lakott ház volt. A másik árkon belül, egy hídon és két kapun túl, egy hosszú utcában 56 lakott és 8 elpusztult „török” ház, a harmadik árkon belül, a belső várban 48 lakott és 15 lakatlan török ház volt.29A sokat idézett leírásban tehát hármas árokrendszert említenek. Az első a szárazföldön lévő külvároshoz tartozott, 28 Evlia 1908.33-34. 29 Először közli Hoss 1948. 213. 16. jegyzet
