Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Molnár István: A kaposvári vár
A KAPOSVÁRI VÁR 157 amelynek lakossága részben ortodox részben katolikus volt, valószínűleg az utóbbiak is a Balkánról érkeztek. A középső árok a szigetet választotta el a szárazföldtől. Ezen belül volt a muszlim városnegyed. Majd a harmadik árok a belső palánk előtti, a szigetet kettéosztó, a belső várat kerítő középkori eredetű árok volt. Török kori ábrázolások A török kori vár több ábrázolását ismerjük, de sajnos ezek egymásnak is jelentősen ellentmondanak. A várakat ábrázoló metszetek legtöbbször a háború iránt érdeklődő nyugati közönségnek készültek, sokszor nem a hitelességre, hanem az eladhatóságra törekedtek, forrásértékük különböző, többnyire nem tekinthetőek az egykori várak pontos ábrázolásának.30 A legismertebb, legtöbb helyen szereplő Giovanni Giacomo de Rossi által készített, a városházán is látható ábrázolásnak valószínűleg nem sok köze van a valósághoz31 (6. ábra). Hoss József is mint legismertebb ábrázolást, de nem ezt említette leírásoknak legmegfelelőbbnek.32 Zádor Mihály, majd Deák Varga Dénes nagyjából hitelesként fogadta el, Szakály Ferenc „legalább is egyes részleteiben fiktívnek” említette, Tímár Péter alapvetően hiteltelennek tartotta a metszetet.33 Magam az utóbbival értek egyet, mivel a rajzon semmit sem látunk a téglavárból, a korabeli leírásokkal sem egyeztethető össze. Ismerünk egy Kalocsa várát ábrázoló szinte ugyanilyen metszetet. Sajnos a metszet sokáig megzavarta a kutatást, a vár rekonstruálásakor is felhasználták, vagy a téglavárral próbálták megfeleltetni vagy a köré rajzolták be, középső vagy külső várfalként. Hitelesebb lehet az úgynevezett Manone-féle metszet34 (7. ábra). Először Hoss József közölte és a „leírásoknak legmegfelelőbbnek” tartotta.35 Szakály Ferenc „némileg idealizáltnak” jellemezte, ezzel az általa közölt három ábrázolás közül ez kapta a legkevésbé negatív minősítés.36 Deák Varga Dénes alapvetően hitelesnek tartotta, bár megemlítette tájolási problémáit is.37 Tímár Péter is ezt az ábrázolást tartotta a leghitelesebbnek, ez alapján próbálta a vár és a város képét rekonstruálni.38 Magam is ezt az ábrázolást tartom a leghasználhatóbbnak, hiszen ezen felismerhetőek azok a részletek, amelyek a vár meglévő maradványaiból kikövetkeztethetők. Jól azonosítható a belsővár, azaz a középkori eredetű téglavár trapéz alakú tömbje, a falakon belül álló nagy, négyzet alaprajzú torony és a sarkon álló kerek torony, a téglafalak köré épített palánk. Ugyanakkor teljesen 30 A kérdésről pl. Basics 2002., Szalai 2001.12-14. Szalai Béla a vár 7 különböző ábrázolását és ezek 4 további változatát említi (Szalai 2001.34.) 31 Eredeti helye: Rossi 1687. 33. Részletes ismertetése: Szalai 2001. 88. A tanulmányban közölt kép közvetlen forrása Tímár 2016. 113. 32 Hoss 1948. I. tábla 3. kép 33 Zádor 1964. 63., Deák Varga 1993. 36-37, Szakály 1975. 130., Tímár 2016. 114-115. 34 Eredeti helye: Manone 1686. 432-433. Részletes ismertetése: Szalai 2001. 88. A tanulmányban közölt kép közvetlen forrása Tímár 2016. 114. 35 Hoss 1948. I. tábla 1. kép 36 Szakály 1975. 129. 37 Deák Varga 1993. 35-36 38 Tímár 2016.112-114. hitelesnek ezt az ábrázolást sem tekinthetjük, a vár és a természeti környezet ábrázolásában, elrendezésében több nyilvánvaló hibát felfedezhetünk. Mivel nem tűnik stilizáltnak, talán valamennyire valósághűnek tarthatjuk a fallal körülvett település ábrázolását is, dzsámiijaival, minaretjeivel, szorosan egymáshoz épített házaival. Magam arra tippelnék, hogy valaki tényleg járhatott a Kaposvári várnál és az ő eredetileg pontos rajzát, vázlatát rajzolhatták át később. A Johannes Waldmann és Ulrich Kraus által készített metszet ismét erősen különbözik az eddigiektől39 (8. ábra). Hoss József közölte, Zádor Mihály alapvetően hitelesként fogadta el, kiemelte, hogy hasonlít a Rossi féle metszetre, viszont a belsővár túlzott magasságát torzításnak tartotta.40 Szakály Ferenc nem tartotta hitelesnek az ábrázolást, Deák Varga Dénes viszont nagyjából valósághűként kezelte.41 Tímár Péter a város képét nagy vonalakban helyesnek, a várat illendően eltorzítottnak és kevésbé értékelhetőnek tartotta.42 Véleményem szerint a metszet kevésbé használható, a belső vár az eltúlzott magasságán kívül más problémákkal is küzd. Ugyanakkor a négyzetes alakú vár és az azt kifli alakban körbevevő városka képe jól megfeleltethető a 18. századi térképeken látható vizesárokkal kettévágott szigetnek. Talán valamilyen információi lehettek a rajzolónak, de az ábrázolás összességében nem hiteles. A legkevésbé ismert az úgynevezett Panceri-féle metszet43 (9. ábra). Tímár Péter rámutatott a Manone metszettel való hasonlóságára, attól kevésbé hitelesnek tartotta.44 Ezzel is egyet tudok érteni, talán a két metszet közös előképre megy vissza. Kaposvár vára szerepel a térség várait ábrázoló, a Kiskomáromi várat középpontba helyező térképen is (10. ábra). A rajz sematikus, ugyanakkor az ábrázolt várak különböznek egymástól, talán annyit érdemes megjegyezni, hogy nem kerek, hanem szögletes olaszbástyákat ábrázol.45 Dénes József egy Stockholmban őrzött alaprajzot/ tervrajzot, azonosított Kaposvárt ábrázolásaként46 (11. ábra). Az alaprajz felső részen lévő kis Magazin feliratú négyzetet a középkori téglavárnak gondolta, ami bizonyára nincs így, hiszen a vár méretéhez képest a négyzet nagyon kicsi. Figyelemre méltó, hogy a Magazeno felirat előfordul a Manone féle metszet belső vár ábrázolásánál is, a metszetről ugyanakkor teljesen hiányoznak a belső vár ismert elemei. Ha csak a palánkoknak helyt adó sziget ábrázolására koncentrálunk, nagyjából hitelesnek fogadhatjuk el. 39 Eredeti helye Waldtmann-Kraus 1696. III. 356-3557. Részletes ismertetése: Szalai 2001. 88. A tanulmányban közölt kép közvetlen forrása Tímár 2016. 115. 40 Hoss 1948. I. tábla 2. kép, Zádor 1964. 66. 41 Szakály 1975. 131., Deák Varga 1993 37-38. 42 Timár2016. 115. 43 Eredeti helye Panceri 1687. 416-417. Részletes ismertetése: Szalai 2001.88. A tanulmányban közölt kép közvetlen forrása Tímár 2016. 116. 44 Tímár 2016. 115-116. 45 https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/8422/ view/?bbox=1337%2C-719%2C2702%2C-149 46 Dénes 2015. A rajzot eredetileg Kisari Balla György közölte (Kisari Balla 1996. 161., 105. tábla)
