Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Molnár István: A kaposvári vár
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 07: 151-172 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2020 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2020.7.151 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRIVIK.htm A kaposvári vár MOLNÁR ISTVÁN Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, H-7400 Kaposvár, Fő út 10., e-mail: molnaristvan74@yahoo.com Molnár, I.: The Castle of Kaposvár. Abstract: Within the scope of this study I give a short account of the major scourcesand of the excavation led in 2019 at the Kaposvár Castle. I try to determine the building periods of the castle and its dimensions. Keywords: medieval castle, post medieval castle, palisade wall Kaposvár egykori vára sajnos nem tartozik a sokat kutatott erősségek közé. A jórészt megsemmisült vár helyén gyárak épültek, így régészeti feltárásra kevés lehetőség volt, a történetírás is viszonylag keveset foglalkozott a várral. Az elmúlt években ugyanakkor nem csak a vár történetének kutatásában történt előrelépés, de 2019 tavaszán régészeti feltárást végezhettünk a romoknál. Mivel az ásatásról már jelentek meg beszámolók,1 most csak röviden foglalom össze a munka eredményeit. Ugyanakkor úgy vélem - egy reménybeli hosszabb, a leletanyagot is ismertető tanulmány előtt is - célszerű áttekinteni a várral kapcsolatos fontosabb forrásokat, a rendelkezésünkre álló információkat és a felmerülő kérdéseket1 2. A kézirat leadási határideje után, 2020 júliusában újabb feltárásra nyílt lehetőség, amely eredményeit csak néhány szóban ismertetem. A történeti adatok A vár középkori történetéről az elmúlt évtizedekben megjelent hosszabb-rövidebb összefoglalások után3 Tímár Péter 2016-os könyvében olvashatunk terjedelmes áttekintést.4 Magam csak néhány, a vár építéstörténete szempontjából is fontos eseményre szeretnék kitérni. A kaposvári várra vonatkozó első adatként három évszám is szóba került az elmúlt évtizedekben. A kérdés tisztázása azért is fontos, mert jelentősen befolyásolja a vár és a legkorábbi részének számító lakótorony keltezését is. A vár első említéseként sokáig egy 1359-es adat szerepelt, amely valójában Kapuvárra vonatkozik.5 Többször egy 1348-as oklevelet is a későbbi Kaposújvárhoz kapcsoltak,6 de ez talán a mai Zselickisfaludnál egykor álló Rupolyvárról szólhat. A vár első biztos említése így egy 1387-1 A feltárásról: Molnár 2019., Molnár 2020. 2 Ezúttal is köszönöm Aradi Csilla segítségét. 3 Zádor 1964. 42-44., Komjáthy 1975., Szakály 1975., Fügedi 1977. 183-184, Engel 1996. I. 336., Magyar 2004. 68-71., 4 Tímár 2016. 107-125. 5 Komjáthy 1975. 77. A forrás helyes értelmezéséről Tímár 174- 175, 95. lábjegyzet 6 Fügedi 1977. 183., es irat, amelyben hatalmaskodások kapcsán említik Újvár (Wywar) castellanusat,7 Bakó fia Jánost. A várat birtokló családot ekkoriban Rupolyinak nevezeték.8 A birtokos családnak is nevet adó település a mai Zselickisfaludnál lévő Ropoly-pusztánál feküdt. Rupoly egy jelentős méretű, a Kapóstól északra is átnyúló, de nagyobb részt a folyótól délre, a Zselic erdőségeibe eső birtok központja volt. Az itt azonosított nagyméretű várnál feltárás nem folyt, így pontos korát és eredeti funkcióját nem lehet biztosan megállapítani. A területen még megfigyelhető föld-fa szerkezetű sáncok miatt felmerül államalapítás kori eredete is. 1230- ban már biztosan állt, hiszen a mellette lévő patak a „vár vizeként” szerepel. Mivel a patak korábban kaphatta nevét, adat magában még nem bizonyítja a vár folyamatos működését. 1313-ban Monoszloi Gergely fia Egyed a több településből álló nagybirtokot Rupolyról nevezte meg, feltehetően Rupolynál lehetett a birtok központja, a birtokos lakhelye és valószínűleg vára is. A Monoszlói Egyedtől a birtokot megosztva Nyéki Lőrinc és Gutkeled nembeli Amadé fia Miklós kapta meg. A Kapos melletti Újvár (a későbbi Kaposújvár) megépítésének okaként felmerült, hogy Miklós a birtok vár nélküli részét szerezte volna meg, így kénytelen volt új várat építeni magának.9 Ennek ellentmond, hogy a későbbiekben Rupolynál csak Amádé fia Miklós és leszármazottai szerepelnek, a Nyékieket többé nem említik, talán elcserélhették birtokaikat.10 Magát a Rupolyi várat, pontosabban annak castellanusát 1348-ban említik.11 Amadé fia Miklóst és családját a kutatás Felsőlendvaiként említi, a Rupolyi birtokkal kapcsolatos korabeli oklevelekben - ha kapnak is jelzőt - Lendvaiként szerepelnek (pl 1348-ban Lendvai bán fia Miklós). 1359-ben, a család kihalása után folyó örökösödési per kapcsán említik az akkor már régen halott Rupolyi Omádé fia Miklóst. Magam korábbi adatot nem ismerek a család Rupolyiként való megnevezésre. 7 A várnagy szó modern kifejezés, az újabb kutatások szerint a latin castellanus magyar megfelelője a porkoláb volt, (Szatlócki 2016a. 139-149.) az egyszerűség kedvéért a latin kifejezést használom. 8 A vár és a család írása az oklevelekben sem teljesen következetes, Rupul, Rupol, Rupolch, Rwpol alakok is előfordulnak. Helynévként Ropolyként, Ropoként őrződött meg, a történeti irodalomban Ropoly, Rupoly, Rupol, Rupul alakban is hivatkoznak rá. Magam korábban az oklevelekben leginkább szereplő Rupoli alakot használtam, most - a káoszt fokozandó - a kiejtéshez talán közelebb álló Rupolyi alak mellett döntöttem. 9 Fügedi 1977. 183., 10 Tímár 2016. 91. 11 A Rupolyi várról: Győrffy 1975 68. Komjáthy 1975 76., Magyar 1988. 11-13. Magyar- Nováki 2005. 152-153., 252. Tímár 2016. 84-92., 160-162.,)
