Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Molnár István: A kaposvári vár
152 MOLNÁR ISTVÁN A Monoszlóiak kihalása után birtokaik jó része a Vásári Tamáshoz, Miklós esztergomi érsek testvéréhez került. Az oklevelekben Vásári Tamást legtöbbször csak, mint Miklós érsek fivérét említik, a fiai említésekor kerül elő az oklevelekben a Rupolyi előnév, apjukra vonatkoztatva is. 1387-ben az elkövetett hatalmaskodások kapcsán a fiúk mint „Miklós néhai esztergomi érsek fivérének Rupolyi Tamás mesternek fiai, István és János” szerepelnek, ekkor Bakó fia Jánost mint Újvár (Wywar) castellánusát említik. Az ekkor említett hatalmaskodás résztvevői, mivel háromszori felszólításra sem jelentek meg a bíróság előtt, következő évben egy fej és jószágvesztési ítéletet is kiharcoltak maguknak. Az egyik idézésben Bakau fia János újra, mint Újvár (Wyuar) castellanusa szerepel. 1394-ben, mivel az elkövetők a károsultaknak elégtétel adnak, felmentették őket, ekkor Bakow fia János Rupoly castellanusa, István és János továbbra is, mint Rupolyi Tamás mester fiai szerepelnek.12 A Rupolynál fekvő államalapítás korinak tartott föld-fa szerkezetű vár, a Rupolyinak nevezett legkésőbb a 14. század első felében, de valószínűleg már a 13. században működő, földesúri tulajdonban lévő „magánvár” illetve a forrásokban 1387-ben megjelenő Újvár kapcsolata számos kérdést vet fel. Véleményem szerint az a legvalószínűbb, hogy volt egy időszak a 14. század végén, amikor a két erősség, a Zselicben lévő régi Rupolyi vár és a Kapos melletti Újvár egyszerre létezett. Ebben az esetben - a még működő vagy már korábban felhagyott - régi, nagyméretű Rupolyi várat valamikor átalakíthatták a kor igényeinek megfelelően.13Esetleg gondolhatunk a közelben kialakított másik várra is. Mindenesetre, ha az 1348-as és az 1394-es Rupolyi várat említő oklevelek a Zselicben lévő várról tudósítanak, akkor a Kapos menti Újvárnak az 1387-es oklevélben találjuk az első említését. Az a lehetőség is felvetődött, hogy a Rupoly nevet már a Kapos melletti várra használták volna a 14. század közepén. A Rupoly név eredetileg biztosan a Zselic melletti várra vonatkozott, hiszen helynévként is ott őrződött meg, a hasonló nevű település is ott feküdt a középkorban. Nehezen magyarázható, hogy az elnevezés miért került volna át a közel 10 kilométerre északabbra lévő várra. Ha mégis ezt a lehetőséget fogadnánk el, úgy 1348-es említést kellene a későbbi Kaposújvári vár első említésének tartani, míg az 1387- es adat a közben megújult várról szólhatna. Az Újvár, Rupojújvár név eredete is magyarázatra szorul, nem egyértelmű mihez képest lenne „új” a vár. Általában úgy magyarázták, hogy ez család „újabb” vára, ami a korábbi, Rupolynál lévő régi várhoz képest számított újnak. Gondolhatunk arra is, hogy a várnak volt valamilyen közvetlen előde, akár egy forrásokban nem említett, egyszerű, fából készült toronyvár. Mindenesetre nyoma ennek nem maradt meg. 12 Az iratok kivonatát hivatkozásokkal közli Tímár 2016. 445-448. 13 Gondolhatunk arra, hogy pl. a nagyméretű vár sarkát árokkal levágták és oda lakótornyot építettek. A felmérés során nem találtak erre utaló jelet, a területen régészeti feltárás még nem folyt. A család mindenesetre nem sokáig örülhetett várának. 1403-ban a Zsigmond elleni lázadásban való részvételük miatt az akkor Rupolyújvárként említett várat a család egyéb birtokaival együtt elkobozták. A család tagjait a sorozatban készülő birtokaikat elkobzó és eladományozó oklevelekben még főleg Rupolyiként, néhol (Szlavóniai birtokaik kapcsán) Alsólendvaiként említik, de a Rupolyujvári vár és a hozzá tartozó birtokok kapcsán Rupolyújváriként szerepelnek.14Ez jó példája annak, hogy a nemesi famíliák megnevezése egy adott időszakban is oklevélről-oklevélre változhatott, sokszor az adott jogügylethez kapcsolódó helyszín alapján.15Ez esetünkben azért is érdekes mert a Rupolyi, Rupolyújvári elnevezésekből történeti következtetéseket igyekeztek levonni.16 A Rupulwywar elnevezés csak ekkor és 1304-ben, az új tulajdonosok birtokon belülre kerülésekor fordul elő, a vár megnevezése ezután is Újvár. A „régi” Rupolyvárról sem hallunk többet. Az uradalom fele-fele arányban a Tamási és a Szerdahelyi családhoz került. Nem tudjuk ki költözött a várba, annyi biztos, hogy 1442-ben Tamási Henrik a várban tartózkodott. A várat 1426-ban, majd az 1440- es években többször is következetesen Újvárként (Wywar) említették. Tamási Henrik halála után, 1445-re a várat Újlaki Miklós szerezte meg. Először egyszerűen rátette a kezét, majd később hivatalosan, királyi adományként is birtokába került az egykor Tamásiak kezén lévő birtokrész. A Szerdahelyiek elvileg tovább birtokolták az uradalom másik felét, de Újlakiék nem engedték őket a várhoz. Újlaki legjelentősebb birtokai a Balatontól északra, Fejér megyében, valamint Szlavóniában feküdtek, és a Macsói bánságnak is ura volt. Északi és déli területeit Somogy megyei birtokai kötötték össze, a kaposvári vár ezért kulcsfontosságú lett számára.17 Újlaki fontos központját alakította itt ki, a várat is nyilván fejlesztette, építette. Egy 1459-ben a Szerdahelyiek közeli báti kastélya ellen elkövetett támadás során az elkövetők között Újlaki castellánusait, azok familiárisait, számos fegyverest és cseh zsoldost említenek. Ekkorra a kaposújvári vár már nyilván jelentősen kiépített, viszonylag sok ember befogadására alkalmas erősség volt. A várat először Újvárnak, de 1465-ben és 1470-ben már Kaposújvárnak (Kaposwywar) nevezték, feltehetően Újlaki másik Újvár nevű várától akarták megkülönböztetni. 1495-ben került sor a vár első ostromára, ekkor a II. Ulászlóval dacoló Újlaki Lőrinc elleni hadjárat során a királyi csapatok elfoglalták a várat. Bonfini leírása szolgáltatja az első adatokat a vár szerkezetéről, figyelemre méltó, hogy hármas árokrendszert és sáncokat említett. Az 1504-ben az Újlakival megkötött egyezmény után a Szerdahelyiek költöztek be a várba. Az Újlaki család 1524-ben kihalt, birtokrészükért ezután a Szerdahelyiek 14 Az iratok kivonatát hivatkozásokkal közli Tímár 2016. 457-460. 15 Feld 2014. 363 16 Engel Pál Felsölendvai Miklós utódaihoz a Rupolyi elnevezést és Rupolyi várat, a Vásáriakhoz a Rupolyújvári nevet és Rupolyújvári várat kötötte. (Engel 1996. 326.) 17 Kubinyi 1973. 9.
