Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
S. Perémi Ágota: Varkocsfésű és szalu a Balatonudvari-Fövenyes temetőből
Két világ határán. Szerk.: Varga Máté - Szentpéteri József ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018_________293-310 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.6.293 Varkocsfésű és szalu a Balatonudvari-Fövenyes temetőből ’S. PERÉMI ÁGOTA ’Laczkó Dezső Múzeum, H-8200 Veszprém,Török Ignác u. 7. e-mail: peremi@vmmuzeum.hu Perémi, A.: A braid comb and a woodworking adze from the Balatonudvari-Fövenyes cemetery Abstract; A total of 616 burials were uncovered in 583 graves of the cemetery investigated in 2002,2009-2010 and 2013. The burial ground is unusual in that the small, narrow valley lying north of Road 71 on the outskirts of Balatonudvari was used during several periods. The site's upper layer contained west to east oriented burials from the tenth-eleventh centuries, underneath which lay north to south oriented burials from the middle and late Avar period. Some grave pits of the Avar period had been repeatedly re-used and we documented several superimposed burials. The two unusual, rare finds presented and discussed here came to light in the cemetery's northern part: a braid comb from Grave 309 and a woodworking adze from Grave 516, both part of the eastern heritage of the Avar population. Keywords: Avars, braid comb, Maltese cross-shaped buckle, Pápa-type buckle, woodworking adze Bevezetés A temető északi részének kutatástörténete A temető kutatástörténetét, az addigi feltárások eredményeit korábbi publikációkban már összefoglaltuk. Ezek a 2002. évi leletmentés és a 2009-2010. évek ásatási eredményeit összegezték. 2013-ban újabb lehetőség nyílt a feltárások folytatására, amelyek során sikerült feltárni a temetőnek a 71-es számú úttól északra eső részét, megtalálni északi határát. A viszonylag szűk völgyet nyugati és keleti oldalról övező, a talaj adottságai miatt temetkezésre alkalmatlan dombok határolják. A kis völgy keleti részén végighúzódó sziklás altalaj miatt sírok már nem kerültek elő, így ezt a temető keleti határának tekinthetjük. A völgy nyugati oldalán ritkás erdő található. Itt csak az erdővel borított domb szélén lehetett feltárni sírokat, de ezek elhelyezkedése alapján úgy tűnik, hogy a temető ebbe az irányba még folytatódik. A fák között néhány helyen meghúzott kisebb próbaárkokban avar és 10-11. századi temetkezéseket találtunk, amelyek igazolják azt a korábbi feltevésünket, hogy a temető nyugati széle az erdős sáv nyugati határán lehet. Ennek feltárása a fák kivágása nélkül nem képzelhető el, ezért egyelőre ebbe az irányba a munkát nem lehetett folytatni. Feltételezésünk szerint maga a temető déli irányban, a 71-es számú út másik oldalán levő völgyben továbbfolytatódik, amely jelenleg magántulajdonban van. Kutatása több nehézségbe ütközik, így tehát jelenleg a temető északi részének keleti és északi határa tekinthető biztosnak. Az 1400 m2-nyi területen 583 sírt, pontosabban 616 temetkezést, 2 Árpád-kori objektumot, 1 kutya tetemét rejtő gödröt tártunk fel. A 71 -es számú út közelében II. világháborús lövészárkokat találtunk, amelyek több sírt is megbolygattak, vágtak ketté. Előzmények összefoglalása 2002 tavaszán, Balatonudvari község nyugati végében, a Fövenyes nevű részen, a 71-es főközlekedési út északi oldalán, egy mélyebb völgyben került elő az a temető, amely korábban ismeretlen volt a szakirodalomban (7. ábra 7.). Az első sírokra szennyvízvezeték fektetése közben bukkantak, amely addig az úttal párhuzamosan haladt, csupán e völgynél vált szükségessé az ároknak az útra merőleges folytatása, északi irányba 30 méter hosszan. Ezt követően derékszögben megtörve, keleti irányba keresztülvágták a völgyet, és a nyomvonalat a dombokon keresztül vezették tovább (7. ábra 2.). A nyomvonal kiásása során szakfelügyeletet láttunk el. A köves, sziklás területen temetkezések vagy más régészeti jelenségek nem kerültek elő. A 20-24 méter széles kis völgy észak-déli irányú, a Balaton irányába lejt. Feltehetőleg évszázadokkal korábban a Balaton-felvidékre jellemző, a tóba vezető patak (séd) medre lehetett, amely idővel, földdel töltődött fel. Ezt a völgyet vágja ketté a 71-es út. A feltárásokat az úttól északra eső részen folytattuk. A feltárás első évében a szennyvízvezeték nyomvonalának árka, illetve ennek kisebb kiszélesített részének kutatására volt mód. Ekkor 114 sírt (118 temetkezést) mentettünk meg. Öt év szünet után 2009-2010-ben, illetve 2013-ban nyílt újra lehetőség a munka folytatására (2. ábra). Az eredményeket, egyes sírok feldolgozását több alkalommal tettük közzé.1 1 Az első év feltárása, az akkor tett megfigyelések összefoglalása megjelent S. Perémi 2003, 279-283. Az első év leletanyagát kiállításon mutattuk be. Ennek leírása a kiállítási katalógusban: S. Perémi 2005,44-49; S. Perémi 2014,287-311.
