Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Gulyás Bence - Lőrinczy Gábor: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei V. Kora avar kori padmalyos temetkezés Tiszavasvári, Eszenyi-telekről
92 GULYÁS BENCE - LŐRINCZY GÁBOR A sír tájolása Az ÉKK-DNyNy-i irány, ami voltaképp ÉK-DNy-iként is értelmezhető irányítás, a kora avar kori tiszántúli temetkezésekre jellemző, és domináns a Tiszavasvári környéki temetkezések esetében is.18 A mai Szabolcs- Szatmár-Bereg megye területéről ettől eltérő tájolású (É-D-i és Ny-K-i) kora avar kori temetkezések is ismertek, ezek talán eltérő eredetű népesség megtelepedésére utalnak.19 A padmalyos sírforma Bár nincs egyértelmű megfigyelés és dokumentáció a sírformára vonatkozóan, több adat is arra utal, hogy a sír eredetileg padmalyos temetkezés volt. Ilyen a sírnak az átlagos aknasírnál nagyobb, 160 centiméteres szélessége. A sír hosszúságánakés szélességének aránya201,6, ami jelentős mértékben eltér a közeliTiszavasvárikoldusdombi sírok 2,6-os és 3,7-es arányától.21 Az állkapoccsal felfele előkerült lókoponya helyzete arra utal, hogy a padmaly szájának beszakadása után a sír aknarészén kialakított padkán fekvő lókoponya a padmaly irányába bedőlt. E mellett a sematikus ásatási sírrajzon ábrázolt lólábcsontok mintha a férfiváz felé dőlnének, ami szintén erre a helyzetre utal. A Tiszántúlról mára mintegy 20 lelőhelyről ismerjük a padmalyos sír formáját, két nagyobb temető esetében 60-90 padmalyos temetkezést.22 A tiszántúli sírok kialakításukat tekintve meglehetősen egységes képet mutatnak: a padmalyt mindig az akna északi, északnyugati oldalába vájták, a legtöbb esetben az aknától mélyebbre, ahogy az Eszenyi-telken feltárt sír esetében is ez történt.23 A Körösöktől északra az Eszenyi-telki síron kívül csak két padmalyos temetkezést ismerünk: Hajdúdorog- Városkert u. 1. sír és Kaba-Belterület. De ezekben az esetekben a halott számára kialakított üreget az ellenkező oldalon alakították ki.24 Ez a két sír a sajátos temetkezési szokásaival a kora avar kori Tiszántúlon az általánostól eltérő kulturális közeget képvisel. A tiszántúli kora avar kori padmalyos temetkezések a fülkesíroktól eltérő elterjedést mutatnak. Míg az előbbiek a régió egészén egyenletesen, addig az utóbbiak a Tisza-Körös-Aranka közén kerültek elő.25 A kiemelkedően nagyméretű sírnak volt egy, a felszínen sokáig látható következménye. A 220 centiméter mély, 250 centiméter hosszú és 160 centiméter széles temetkezés 80 centiméter széles aknarészének a térfogata kb. 4,4 m3, a sír oldalában vájt padmalyé (35-40 centiméter magas boltozattal számolva) hozzávetőlegesen 3 m3 lehetett. A sírból kitermelt több mint 7 m3 földből - a padmaly lezárása és az aknában elhelyezett részleges lómaradvány és nyereg térfogatigénye miatt - több mint 4 m3 föld a temetés során kimaradt. Ez a földmennyiség nem egy sírhantot, hanem egy kisebb halmot képezett a sír felett. Ehhez még figyelembe kell azt is venni, hogy a temetés idején kitermelt föld laza szerkezetű volt, tehát nagyobb térfogattal rendelkezett, mint eredeti helyzetében.26 A vájt koporsó A Kárpát-medence klimatikus viszonyai mellett nagyon kevés esély van a koporsók közvetlen előkerülésére, egykori meglétükre egyéb bizonyítékok utalnak. Ilyen például a koporsókapcsok előfordulása, melyek szórványosan a régiónkból, például Tiszavasvári-Koldusdomb 23. sírból és Hajdúdorog-Városkert utca 1. sírból ismertek.27 A kora avar kori Tiszántúlon sokkal gyakoribbak - mondhatni általánosak - a vájt vagy rönkkoporsóra utaló, a csontváz körül megfigyelhető sötétebb, pár centiméter vastag elszíneződés, az eltérő - koporsón belüli és kívüli - sírbetöltés stb.28 Az itt bemutatott sírban az emberi váz körül lehetett a koporsó szélét dokumentálni. Ez a koporsótípus a Nyíri-Mezőség területéről Tiszavasvári-Kashalmi-dűlő 33. sírból és Tiszaeszlár-Bashalom- Csengőspart 2. sírból,29míg Hajdú-Bihar megye területéről Ártánd-F 142/1 határkő30 és Biharkeresztes-Lencséshát31 lelőhelyekről ismertek. 18 Lörinczy - RAcz 2014,171; GulyAs - Lőrinczy 2018,549. 19 Bóna 1986, 78; Lőrinczy - RAcz 2014,171. 20 Lásd IstvAnovits 1991, 35. 21 Gulyás-Lőrinczy2018,540. 22 Lőrinczy - Straub 2006, 282; Lőrinczy 2016,159,6. Ij. 23 Lőrinczy 2016,159. 24 Lőrinczy 2016,159. 25 Lőrinczy 1998,352-353. 26 A temetők halmos sírjairól lásd Lőrinczy 2017,156. 27 GulyAs - Lőrinczy 2018,542. 28 Lőrinczy 2016,160. 29 Lőrinczy - RAcz 2014,144. 30 MesterhAzy 1987,219. 31 MesterhAzy 1987, 222.
