Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Gömöri János: Technológia-kontinuitási kérdések a somogyi vasvidék "izzó" vasbucái fényében
Két világ határán. Szerk.: Varga Máté - Szentpéteri József ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018 77-87 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.6.77 Technológia-kontinuitási kérdések a somogyi vasvidék „izzó" vasbucái fényében 'GÖMÖRI JÁNOS 'MTAVEAB Iparrégészeti Munkabizottság (Sopron), e-mail: forum.muzeum@gmail.com Gömöri, J.: Questions of technological continuity in the light of the glowing iron blooms found on sites in county Somogy Abstract: The study offers a comparison of the eight-century Avar, ninth-century Pannonian Carolingian and the tentheleventh-century post-Conquest period bloomery furnaces and the iron blooms found in their proximity, which suggested that a local population with stable craft skills preserving the late Avar traditions can be assumed in the light of the technological continuity. Keywords: blommery furnaces, iron blooms, Early Medieval Times, continuity Bevezetés Nem tudni, hogy a 6. századi türkökhöz hasonlóan dicsekedtek-e egykoron a pannóniai (közelebbről a Somogy megyei) avarok, „hogy van nekik vastermő földjük". A 10. század közepéről, a Bíborbanszületett Konstantinosz császár által készíttetett kivonatokból ismerjük azokat a jelentéseket, amelyeket Menandrosz 6. századi bizánci történetíró az 569. és az 576. évi, türkökhöz küldött bizánci követjárásokról feljegyzett. Igaz, hogy a leírás a türkök fennhatósága alatt élő iráni népre, a szogdokra (a mai Üzbegisztán területe) vonatkozik, mégis hiteles történeti forrásnak fogadhatjuk el arra vonatkozóan, hogy a Türk Birodalomban szervezett vaskohászat és kovácsmesterség létezett. Az idézet: „...a türkök közül egyesek, akiket nyilván e célból küldtek ki, vasat kínáltak nekik megvételre, úgy gondolom azért, hogy bizonyságot tegyenek arról, hogy vannak vasbányáik. Azt beszélik ugyanis, hogy náluk a vas nem egykönnyen megszerezhető portéka. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezzel a fitogtatással arra céloznak, hogy van nekik vastermő földjük,"1 Említethetjük Zamárdi vonatkozásában, hogy a nyugati türk területekről feltehetően ide is érkeztek mesteremberek, kereskedők. A Türk Birodalomból származó szogd ötvösök az avar kori Pannóniában is tevékenykedtek, akik szogd írással türk (ó-török) neveket véstek Somogy megyei fémtárgyakra.2 A kora középkori Kárpát-medence vasvidékei közül jelentős vastermelést tételezhetünk fel Pannónia mai dunántúli részén, ahol jelenleg két nagyobb körzet vasércbázisairól és kohászati lelőhelyeiről állnak rendelkezésünkre részletesebb régészeti adatok. Ez a helyzet azonban elsősorban a kutatási intenzitás mai állapotának eredménye. A Kohászati Történeti Bizottság, amelyet az 1950-1960-as években Kiszely Gyula,3 a diósgyőri vasgyár irodavezetője szervezett, 1968-ban adta ki az első alapvető, interdiszciplináris jellegű kohászattörténeti munkát. Nováki Gyula, soproni régész az északkelet-magyarországi vasvidék mellett még csak a Balatontól északra eső területről (Sopron és Vas megyékből) adhatott részletesebb leírásokat a hiteles ásatásokból ismert vaskohókról.4 Nováki kohófeltárásait 1971-től a soproni „Liszt Ferenc" Múzeumból folytattuk,5 több esetben geofizikai leletfelkutatásokkal.6 1980-tól az MTA Veszprémi Területi Bizottságának-Sopronban megszervezett-Iparrégészeti Munkabizottsága szervezésében, műszaki- és természettudományos szakemberek bevonásával folytatódtak a tervszerű vasrégészeti kutatások.7 Kezdettől fogva a Munkabizottság tagja, titkára, illetve alelnöke volt Költő László kaposvári régészeti osztályvezető. Folyamatosan segítette a Munkabizottság Somogy megyei kohóásatásait, és maga is számos vasipari lelőhely leletmentését végezte el,8 emellett terepbejárási kampányokat szervezett újabb kohólelőhelyek felfedezésére.9 1 Győrffy 1958,44,3. 2 Harmatta 1996,107-112. 3 Lengyel 1999. 4 NovAki 1968,13-76. 5 Gömöri 1976,411-424. 6 Holló - Verő 1979,109-112; Verő 1984,539; Verő 1988,29-33. 7 http://www.ace.hu/iramto/IAT_1982_l-1 .pdf 8 Költő 1999a, 204-206. 9 Költő 1999b, 18-21.
