Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Tóth Gábor: Még egyszer Naszvad (Nesvady) honfoglaló sírjairól
344 TÓTH GÁBOR Eredmények A régészeti közlés és a vizsgált csontanyag számozása közti anomáliák miatt az egyes sírok leírásától és a méretek közlésétől eltekintek. Az eredmények közül csupán néhány fontosabbat emelnék ki az egykor élt népességgel kapcsolatban. A 36 vizsgált személy közül 15 nő, 9 férfi, 5 esetben pedig a hiányos és rossz megtartású felnőtt maradványok nemi hovatartozását nem sikerült eldönteni. Gyermeki maradványok 6 esetben kerültek vizsgálatra, egy sírban pedig (Sonda A3) női csontvázzal együtt egy újszülött, vagy pedig egy még meg nem született érett magzat csontjai őrződtek meg. Paleodemográfiai számítások alapján,10 11 a kis elemszám ellenére, korrekciós modellek segítségével hozzávetőleges becslések tehetők. Ez alapján a születéskor várható élettartam alacsony, mindössze 18-19 év. Férfiak esetében a várható élettartam a 15. életév betöltése után még további 20 év, nők esetében pedig további 18 év. Ennek oka, hogy a halandósági csúcs férfiaknál egy nagyobb kiugrással 30-34 év körül-, majd egy kisebb csúccsal a 40-44 év körüli életkorban jellemző. A nők halandósági csúcsa a szüléssel és a gyermekágyi fertőzésekkel kapcsolatban 25-29 év körül magas, majd később az 50-54 éves kor körüli időszakban jellemző egy kisebb halandósági csúcs is. Ily módon 45-49 éves korig a férfiaknakjobb a túlélése, majd ezt követően a nők túlélési mutatói lesznek jobbak. A koponyák jellemző méreteit csupán néhány esetben sikerült felvenni, ily módon a statisztikai összehasonlításokhoz szükséges minimális elemszámú vizsgálati adat nem áll rendelkezésre. Annyi megállapítható 2 férfi és 6 nő koponyaméreteinek klasszifikációja alapján, hogy a koponyák jellemzően a széles tartományba tartoznak. A koponyajelző 2 férfi és 7 nő méreteiből számítva általában a középszéles kategóriába tartozik. A hosszúcsontok méreteiből számított testmagasság értékek" 7 férfi méretei alapján 171,2 centiméter átlagot adnak; ez Martin szerinti magas termetérték. Az ebből a szempontból vizsgálható 8 nő átlagos testmagassága 154,1 centiméter; ez a Martin szerinti középmagas kategóriába tartozó érték. Taxonomiailag vizsgálva121 férfi és 6 nő maradványai alapján a nordikus, az europomongolid/szinid, és a mediterrán típusok határozhatóak meg. Epigenetikus jellegek mint Worm-csontok, lambda csont, sutura metopica, basion táji csontkinövés (7. ábra), nyakcsigolya variációk (2. ábra) és foramen olecrani képében jelennek meg. Előfordulásuk esetleges, a közösség tagjai közt nem utal szoros és halmozott vérségi kapcsolatra. A letelepedett életmódra és szénhidrát-dús táplálkozásra13 utal a fogazat állapota; jellemzően magas életbeni fogvesztéssel és cariessel már fiatal életkorokban is (3. ábra). Hiánybetegségre, vashiányos vérszegénységre utaló jelként két esetben cribra orbitalia; a csontos szemüreg lyukacsos átalakulása figyelhető meg. A fokozott fizikai igénybevétel 6 esetben a csigolyák degeneratív elváltozását okozta, 1 esetben - féloldali terhelés következtében - a csigolyák aszimmetriáját is előidézve. A fizikai stressz felső végtagokon 7 esetben, a sarokcsontokon 8 esetben okozott jellegzetes elváltozásokat. Szülésnyomok a medencén két esetben voltak megfigyelhetőek. Neurológiai kórképre, a jobb alsó végtag sorvadására utaló méretbeli különbségek egy esetben, míg egy másik esetben az aszimmetrikus femur szintén valamely neurológiai kórképre, esetleg sérülésre utal. A csigolyák spondylolisthesise lumbalis szakaszon 2 személynél, a sacrum spina bifidája szintén 2 esetben, sacralisatio (4. ábra) pedig 1 esetben fordult elő. A gyógyult törések és sérülések 1-1 esetben fordultak elő. Ezek localisatioja: nyakcsigolya törése (5. ábra), bordatörés, humerus törése, ulna törése, kézközépcsont törése, lábközépcsont törése. 1. ábra. Csontkinövés a basion tájékon 10 AcsAdi - Nemeskéri 1970. 11 Sj0vold 1990. 12 LiptAk 1980,254-302. 13 Honfoglalás kori sírok ételmellékleteiből, Balatonudvari lelőhely anyagában, sikerült kimutatni Tobischka Katalin folyamatban lévő vizsgálataiban kásamaradványokat.
