Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Tóth Gábor: Még egyszer Naszvad (Nesvady) honfoglaló sírjairól
MÉG EGYSZER NASZVAD (NESVADY) HONFOGLALÓ SÍRJAIRÓL 345 Tuberculosisra utaló csontelváltozások elsősorban a csigolyákon jelentek meg. Három személynél jellegzetes elváltozások figyelhetőek meg a csigolyatesteken (caries) (6. ábra), egyiküknél a csigolya összeroppanásával, ék alakú csigolya kialakulásával (7. ábra). Egyiküknél a koponyán is jellegzetes elváltozás, pitting alakult ki (8. ábra). Egy negyedik személynél a csípőízület típusos tuberculoticus elváltozása alakult ki a caput femoris deformitásával és az ízületi vápa mészfelrakódásos elváltozásával (9-70. ábra).További esetekben bizonytalan aetiologiájú, de feltehetően szintén tuberculosisra visszavezethető gyulladásos nyomok észlelhetőek a tibiákon (11. ábra), ulnán és a lábközépcsontokon. Más egészségügyi problémák indirekt gyógyításának jeleként a 8. sírban nyugvó fiatal nő homlokcsontjának közepén 13 milliméter átmérőjű, kerekded, körívet nem teljesen záró, gyógyulási nyomot nem mutató jelképes trepanáció nyoma (12-13. ábra) látható. Feltehetően kés hegyével készült. A jobbkezes gyógyító az óra járásával megegyező irányban kanyaríthatta a mélyebben induló (corticalis alá hatoló), majd a végére sekélyebbé váló csontsebet. Végül ismét meg kell említeni az anya és újszülöttje (vagy érett magzata) temetkezését. A fiatal nő jobb felkarcsontjának könyök tájéka régi töréssel leválasztódott, a két csontdarab egymástól eltávolodva az évszázadok folyamán teljesen eltérő színűvé vált (14. ábra) - ez eltérő talajviszonyok színező hatását mutatja. Ez a régi törés, aminek következtében az epiphysis és a diaphysis eltávolodott egymástól, korai bolygatásra, esetleges sírrablásra utalhat. Megbeszélés A Naszvad környékéről származó szórványos irodalmi közlések felhívják a figyelmet a Szlovák-alföld honfoglalás kori embertani leleteinek fontosságára. Éry Kinga a Kárpát-medence adott időszakra vonatkozó embertani képének meghatározásához14 erről a területről is gyűjtött adatokat. 1990-ben minisztériumi engedéllyel végzett vizsgálatokat Pozsonyban, Nyitrán és Brünnben. Honfoglalók maradványait csak a pozsonyi gyűjteményben talált,15 innét közölte Naszvad-Partok-dűlőről három férfi koponyaadatait is.16 Elemzése szerint17 a 9. század végének és a 10. század első felének Kárpát-medencei népességét két öszszetevő alkotta: a keletről érkezett honfoglalók és a helyben talált lakosság. A dél-szlovákiai helyben lévő avarok koponyajelzőjüket tekintve hosszú fejű csoportok voltak. Megérték a honfoglalást és a későbbiekben beolvadtak az Árpád-kor népességébe. A Vág és Nyitra folyók közti térség honfoglalói embertanilag külön regionális egységet alkotnak, amely a Duna-Tisza közi és a Felső-Tisza-vidéki honfoglalók csoportjaival mutat kapcsolatot. Ez a három csoport egy főcsoportot alkot, amelyet a koponya kifejezett szélessége jellemez. Körükben az europo-mongolidok aránya legalább 40%. Eredetüket tekintve a Dontól keletre eső, részben európai, részben ázsiai füves puszta késő vaskori népességeivel mutatnak hasonlóságot. Másik főcsoportot a keskeny koponyájú, mindössze 6% europo-mongolid összetevőt tartalmazó Észak- és Kelet-dunántúli honfoglalók jelentenek, összevonva a hozzájuk nagy fokban hasonló Körös-Maros közi népességgel. A dunántúli népcsoportok a Dontól nyugatra és a Fekete-tengertől északra eső füves és a vele szomszédos ligetes puszta határvidékének vaskori népességére hasonlítanak. Feltételezhető, hogy ez a népesség alárendelt szerepet játszott a honfoglalók csoportjain belül. A férfiak és nők hasonló jellemzőkkel bírnak, tehát a honfoglalók nem nőhiánnyal érkeztek. Testmagasságuk a nagy-közepes termetosztályba tartozott. A Naszvad-Rókalyuk lelőhelyről vizsgált maradványok alapján nyert eredményeink párhuzamba állíthatók a regionalitásra vonatkozó megállapításokkal. A férfiak és a nők egyaránt azonos koponyajellemzőkkel bírva a széles koponyájú csoport jellegzetességeit és testmagasságát mutatják. A letelepedett népesség sérülései 2. ábra. Nyakcsigolya variáció 14 ÉRY 1994. 15 Éry Kinga levélbeni közlése (2016.10.05.). 16 Éry 1994, 295. 17 Éry 1994,217-224.