Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Mesterházy Károly: Pántkarperecek a magyar honfoglalás korából
MESTERHÁZY KÁROLY 193 ezüstlemezeken. Itt talán valamilyen gömbfejű szegecs díszítette a pántvégeket (/. f. 8.).55 Hasonló szegnyom, szeglenyomat látható a karosi lll/6-os sír karperecén is. Kár, hogy egyetlen karperec sem került elő még ezzel a díszítéssel. A magyarázatra egyelőre várnunk kell. Talán jobb régészeti megfigyelés vagy szerencsés néprajzi párhuzam megvilágíthatja ezt a jelenséget. Az a feltevés is védhetetlen, hogy a ruha ujjának összeszorítására szolgálnának a karperecek. Ez az ötlet már Hampelnél felmerült,56 Szabó Kálmánnal folytatódott,57 majd újra egymástól függetlenül így vélekedik Kürti Béla,58 Fodor István.59 Legújabban Szőke Béla nyomába lépve Révész László fejtette ki,60 és utána többen csatlakoztak hozzá: Gáli Erwin,61 62 Perémi Ágota,152Türk Attila és Lőrinczy Gábor.63 Valamennyiüknek az volt a feltevés legfőbb érve, hogy a karperecek jelentős része a könyök alatt, vagy az alkar közepe táján volt a sírban. Jellemző azonban, hogy egyetlen nő sem csatlakozott a gondolathoz, vagy legalábbis a jelen érvekkel bizonyíthatatlannak érezte. Ellenérveket viszont csak Langó Péter vetett fel.64 A 19. századi kazah viselet archív felvételei is azt mutatják, hogy akár négy pántkarperecet is viselhetett egy nő egyidejűleg a karján, de a ruhára ráhúzva egyetlen példát sem találtam.65 Nem mellékesen azt is meg kell jegyezni, a halottak nem viselik az ékszert, azokkal a temetést előkészítő családtagok látják el őket. Nagyon tanulságosnak vélem az ibrányi temető 194. sírjában nyugvó halott karperecének helyzetét: a halott jobb kezét a vállához húzták fel, és a jobb kéz karperecé a jobb könyökhöz csúszott le eközben.66 A rátétdíszes karperecek a legigényesebb darabok közé tartoznak. Néha előfordul, hogy a rátétet önállóan használják fel. Szolnok-Lenin tsz. lelőhelyről közöl egy ilyen darabot Madaras László, bár eredeti szerepét nem ismerte fel.67 Az igényes ékszereket olcsóbb kivitelben utánozni is szokták. A pántkarperecek között is több imitált rátétes példány fordul elő. Egy gyulavarsándi karperecén a pántvégeken fekvő V alakú préselt díszítés fogja közre a pánt két oldalát, és középen szintén préselt csepp alakú díszítés foglal helyet, ezzel egy rátétet utánozva.68 Solton, Szeged-Öthalmon, Oroszlámoson, Ibrányban [III. t. 9.) vagy az egész rátétet egyetlen csepp alakú, hátulról domborított díszítéssel utánozzák, vagy a csepp alakzat körvonalát jelzik hátulról domborított hólyagocskákkai. A legszebb díszítés kétségtelenül a poncolt indával kitöltött mezőzombori és ferencszállási pánton látható, melynek leegyszerűsített változataival majd a pödrött végű pántkarpereceken találkozunk. Még egy mintáról meg kell emlékeznünk, amely főleg a bronz pántokon fordul elő: ez a pontkörös vagy egyszerű, apró egymásba írt-ütött körökből álló díszítés. Majdnem harminc lelőhelyről ismert. Ezek közül egynek az anyaga ezüst (Letkés II/67. sír: IV. t. 6.), illetve van még két másik ezüstkarperec is, de azok már pödrött végűek (Kistokaj-Gerenda 4. sír: IV. t. 9., Bezdéd 14. sír). Az utóbbin nem pontköröket látunk, hanem egyszerű beütött kis karikák sorait. Ha a díszítés egységeit vizsgáljuk, akkor legalább négyféle változatot találunk. Van pusztán beütött kör (Bezdéd), négyszeres koncentrikus kör (Kaba), hármas koncentrikus kör (Püspökladány-Eperjes 521. sír: IV. t. 3.), kettős egybeírt kör középen ponttal (Körösszegapáti: IV. t. 4., Mezőkovácsháza- Templomföld: IV. t. 5., Hajdúszoboszló-Árkos-halom 14. sír, Dunaszekcső, Fábiánsebestyén-Molnár F. F. földje: IV. t. I). Ha a beütött körponcok rendszerére vagyunk tekintettel, akkor van egysoros (Taktaharkány-Bazsi, Gyulafehérvár-Brandusei u. 137. sír, Mezőkovácsháza, szombathelyi múzeum-ismeretlen lelőhely, Szeged- Makkoserdő 13. sír, Püspökladány-Eperjes 521. sír), kétsoros (Csákberény-Öregtó, Nádudvar-Töröklaponyag 20. sír: IV. t. 2., Körösszegapáti-Pál-lapály 6. sír: IV. t. 4.), és háromsoros (Bezdéd 14. sír, Brestovik) díszítés. A kiszélesedő pántvégek díszítésének rendszere is jellegzetes. Az egyszerű pontkörös egységekkel díszített karperecek elterjedése egy laza sűrűségű alföldi csoportot rajzol ki, melyhez Bakonszeg-Kovácsi és Nádudvar-Töröklaponyag tartoznak egyfelől: a kikerekedő végeken 3-3 ponc a széleken, alul-felül-középen és utánuk két sorban alul és felül, és másfelől Fábiánsebestyén-Molnár F. F. földje, Kaba, Csanytelek-Dilitor 61. sír karperecéin 3-3 ponc a kiszélesedő végeken, utánuk pedig egy sor van a pánton. Hasonló elrendezésű, de nem szimmetrikus a poncok elhelyezkedése a nagykapornaki és taktaharkányi pántokon. Teljesen szabálytalan a beütések elhelyezése az egysoros csöllei/rovinkai [IV. t. 8.) és a Hajdúszoboszló-Árkos-halmi 14. sír karperecén. Stilizált indát alakítottak 55 Nepper 2002,293. t. 56 Hampel 1897,133. 57 Szabó 1938, 32 58 Kürti 1978-79, 327; Kürti 1996,198. 59 Katalógus 1996,179. 60 Szóke 1962,66, a kerek metszetű huzalkarperecekkel kapcsolatban fogalmazta meg. Révész 1996b, 89. 61 Gall 2013,685. 62 Perémi 2001,166. 63 Türk - Lőrinczy 2015,69. 64 IstvAnovits 2003, 313; Langó 2000, 35-37. 65 Alimbay 2009, 222. 66 IstvAnovits 2003,97,63. kép. 67 Madaras 1996,67. 68 Gall 2013,88. t.
