Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Mesterházy Károly: Pántkarperecek a magyar honfoglalás korából
194 PÁNTKARPERECEK A MAGYAR HONFOGLALÁS KORÁBÓL ki a Homokmégy-székesi 229. sír karperecének pántján {IV. t. 7.). A pántvégeken ennél a típusnál is előfordul az egy-egy ütött lyuk (Várfalva 42. sír: IV. t. 10., Homokmégy-Székes 229. sír). Időrend. A kikerekedő végű pántkarpereceket általában a 10. század első két harmadára szokás keltezni.69 Pénzzel keltezett sírlelet a verebi, Berengár imperator (915-924) dénáréval.70 Hasonló korú a neszmélyi karperec, szintén Berengár imperator pénzével.71 Szered II. temetőjének 8/55-ös sírjában Henrik német király (919-936) pénze keltezte a karperecét.72 A szeged-királyhalmi leletben (mai neve Ásotthalom-Rívó) Ismail ibn Ahmed szamanida emir 905/906-ban vert dirheme volt.73 Sárospatakon, a baksahomoki 2. sírban Nasr ibn Ahmed szamanida emir 918/919-ben vert dirhemét találták.74 Jánoshalma-Kisrátán a karpereces sírral szomszédos sírban Theophilos és II. Mihály valamint Constantin társcsászárok közös uralkodása alatt (832-839) vert Vi solidus került elő.75 A pénzek keltező értéke azonban mindaddig viszonylagos marad, amíg nem rendelkezünk elegendő számú zárt lelettel, amely megfelelő életkor adatokkal kombinálva a 10. század első évtizedeitől keltezi a sorozatokat. A szeged-királyhalmi és sárospatak-baksahomoki karperecek jól jelzik, hogy ezzel a típussal már a honfoglalástól számolhatunk, ha egyelőre nincs is korábbra biztosan keltezhető darabunk, és hiányzanak a Kárpátoktól keletre levő sírleletekből. Az bizonyos, hogy Kiss Attila nem kételkedett abban, hogy a pántkarperecek a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe.76 A kelet-európai, nem magyar karperecek között azonban vannak egészen jó formai párhuzamok is, például a rátét díszes típusból, melyekre már jóval korábban felfigyeltek.77 Ilyen egy kocserginoi bronzkarperec, amelynek pántjai végén olyan ovális-csepp alakú rátét van, mint a magyar pántkarpereceken. A birituális temető feltehetően egy volgai finnugor néphez kapcsolható.78 A már magyarnak mondható Szubbotyici temető 1. sírjában is volt egy bronzkarperec, amelynek pántja középvonalában gerinceit volt, a végei pedig egy kis becsípett vállból enyhén kiszélesedve kerekedtek le.79 A hazai anyagból közel áll hozzá a Nagytőke-Jámborhalmon, Némedi Gergely tanyáján előkerült karperec, amelynek szintén lapos háromszög metszetű a pántja, azaz gerinceit.80 A korobcsinói karperec pedig egyesíti a hevesi és a békéscsaba-erzsébethelyi pántok jellegzetességeit: a bronz pánt aranylemezzel van beborítva, a pántvégeken pedig hosszú, ovális foglalatban rubin kő ül.81 így mind a legkorábbi pénzzel keltezett sírok, mind a keleti párhuzamok arra mutatnak, hogy a kikerekedő végű pántkarperec minden változata a magyarokkal jelent meg a Kárpát-medencében. Keltezésük általában a honfoglalástól számítható még akkor is, ha az egyes sírok anyaga nem ad lehetőséget évtizednyi pontos kormeghatározásra. A legkésőbbi példányok már bronzból készültek, és rajtuk pontkörös vagy koncentrikus poncbeütések láthatók. Szőke Béla még csak hét lelőhelyüket sorolta fel, ma harminc körül van a számuk.82 Gyulafehérváron a Brandusei utca 137. sírjában Szent István és András pénzével együtt találták.83 Hasonló korú lehet a fábiánsebestyéni (Molnár F. F. tanya 4. sír) darab is, a mellette levő 5. sírban szintén András denára volt.84 Közbenső korú Csanytelek-Dilitor 61. sír karperecé, amely Szent István denárának negyedével került elő.85 A bezdédi 14. sír a kerek poncokkal díszítettt karperecé alapján a temető legkésőbbi sírja is lehet, de mindenképpen korábbi a 10. század végénél. A többi pontkörös díszítésű karperec e két végpont közé keltezhető. Sajnos, a köznépi temetkezések legkorábbi pontkor poncos karperecéi szórványok, vagy még az Árpád-kori pénzek sírba kerülése előtti időből származnak (Nádudvar-Töröklaponyag 20. sír, Homokmégy-Székes 229. sír, Letkés II/67. sír, Várfalva 42. sír, Püspökladány- Eperjes 521. sír, Hajdúszoboszló-Árkos-halom 14. sír). A letkési karperec anyaga ezüst, a pánton két sorban fut körbe a pontkörös ponc díszítés. Ezzel összekötő kapocs a középréteg és a köznép ékszerviselete között. A sír kora a 10. század utolsó harmada lehet, de a sírban levő két S végű hajkarika nem segíti a keltezést.86 A hajdúszoboszlói Árkos-halom 14. sírjának karperecé szintén a temető 11. század eleji sávjából került elő. így 69 Szőke 1962,72; Szabó 1978-79,51; Dienes 1986,92; Révész 1996b, 90. 70 Kovács 2011b, 146. 71 KovAcs 2011b, 147. 72 KovAcs 2011b, 146, 154. 73 KovAcs 2011 b, 175. 74 KovAcs 2011b, 179. 75 Langó 2012,49. 76 Kiss 1985,232. 77 Hampel 1896/1900,798; Szőke 1962,71-72. 78 Tauckij 1940,159, II. 1.14. 79 Воки - Pletnyova 1989,100. 80 BÁLINT 1991, No. 277. 81 TüRK 2014, 55. 82 Szabó 1978-79,66; Szőke 1962,95. 83 Gall 2013,677,137.62. t. 84 CsallAny 1905,41 -42. 85 Széll 1941,252. 86 Bakay 1978,113.
