Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Mesterházy Károly: Pántkarperecek a magyar honfoglalás korából
192 PÁNTKARPERECEK A MAGYAR HONFOGLALÁS KORÁBÓL esetleg felforrasztottak. Ez utóbbi lehetőségre egy nagytőkéi (másként Szentes-Kunszentmártoni út) karperec végeinek lenyomata utal,42 valamint azok a rátétes karperecek, amelyeken a rátét felerősítésének nyoma, az aklaszeg nem látszik (Egyek, Sarkad, Nagykáta). Ezek esetében röntgenvizsgálattal meggyőződhetnénk a felerősítés technikájáról. Több esetben azonban világosan látszik a rátét szegecseléssel való rögzítése. Az egyik oroszlámosi példányról mind Hampel, mind Kovács László megjegyzi, hogy három-három szegecs látszik mindkét rátét alatt a pánton.43 Három-három szegeccsel erősítették fel a madarasi (/. f. 2.) és mezőzombori poncolt mintájú karperec díszítését is.44 A madarasi karperec egyik rátétje már a temetés előtt elveszett, s itt a pánton jól látszik a három szeglyuk vagy furat. A másik rátét azonban a helyén van, csupán a rátét közepére behelyezett üvegberakás esett ki az idők folyamán. A harmadik szeglyuk pont az üvegbetét alatt van, tehát az ott levő szegecs nem a rátét felerősítésére szolgált, hanem az üvegberakás rögzítésénél lehetett szerepe. A másik mezőzombori, a vágvörösvári és a kistokaj-gerendai karperecén a rátét rögzítésére csupán két szegecset alkalmaztak, azaz itt két-két szeglyuk lenne a pánton, ha a rátétek leestek volna. Ennél a pontnál érkeztünk el a kikerekedő végű pántkarperecek egyik nehezen értelmezhető jellegzetességéhez: a pántok végén több mint harminc esetben találunk egy-egy ütött/fúrt lyukat (Arad-Csálya, Biharkeresztes-Bethlen G. u.: III. t. 2., Csekej 401. sír: III. t. 4., Galánta-Papföld 6. sír, Gyulavarsánd-Laposhalom, szórvány: II. t. 7., Gyulavarsánd-Laposhalom 1949/15. sír, Hencida 5. sír, Hertelendyfalva: III. t. 6.,,,Galgóc": II. t. 2., Ibrány-Esbó-halom 197a. sír, Kál-legelő 10. sír, Karos lll/6-os sír, Karos ll/45-ös sír, Marosgombás-Kis Magúra 10. sír, Ócsa-Alsópakony, Oroszlámos-Vasútállomás, Pétervására-Laktanya 1. sír, Sárrétudvari-Balázshalom, Sárrétudvari-Hízóföld 33. és 167. sír: II. t. 9. és I. t. 8., Szeged-Öthalom 3. sír, Szentes-Borbásföld 14. sír, Szentes- Szentlászló 74. és 95. sír, Szinyér, Szolnok-Beke Pál halma 111/5. sír, Tiszanána-Cseh tanya 2. sír, Tiszapüspöki, Tiszakécske,Tiszavasvári-Aranykerti tábla, Várfalva 42. sír), néha két-két lyukat. Ez utóbbiak közé négy karperec tartozik: Bánkeszi/Bánov 23. sírjából (III. t. /.), a karosi 11/61-es sírból, Nagytőke-Jámborhalom, Németh Gergely földjéről és egy szórvány példány Mezőzomborról. A két-két szegeccsel rögzített rátétekhez két-két szegecslyukat kell ütni a pántba. Ezzel magyarázhatók a rátét nélküli 2-2 szegecslyukas pántok. De mire szolgálhatott egy-egy szegecslyuk? Erre több régészünk egymástól függetlenül azt a választ adta, hogy a karperecek végén levő lyukakba fonalat, László Gyula szerint egyenesen szalagot fűztek a karperec összehúzására. Részben, hogy összehúzza a ruha ujját, részben pedig hogy a karperec le ne essen viselője kezéről.45 Már itt jelezzük, hogy valami nincs rendben ezzel az elképzeléssel, mert a karperecek zöme méreténél fogva fennmarad a csuklón. Példásan illusztrálja ezt a helyzetet a letkési II/67. sír, amelyben egy négy év körüli kisgyermek feküdt. A karperec pántvégei egymás felett zártak egy 52 milliméteres kört, és nem ütötték át a pántot, hogy a belefűzött huzallal összehúzzák a pánt végeit.46 Már ez is arra figyelmeztet, hogy a pántvégekbe ütött lyukaknak más szerepe lehetett. A hencidai 5. sírban csak a bal karon levő karperecén voltak lyukak, a másikról pedig hiányoztak.47 Ez azt jelentené, hogy csak a bal alkaron kellett összehúzni az ingujjat? További furcsaságot tapasztalunk három másik karperecén. A kál-legelői 10. sír karperecének egyik végén találunk lyukat. A másik karperecvég hiányosnak látszik.48 De az eger-szépasszonyvölgyi egyik bronz lemezkarperecnek szintén csak egyik végén van ütött lyuk.49 Egyetlen lyuk van a szeged-domaszéki egyik karperecén is, míg a másikon egy sincs.50 A geszterédi sírban is volt egy arany karperec, vagy inkább pótkarperec, amelyen szintén csak az egyik végen ütöttek egy lyukat.51 Bonyolítja a helyzetet három rátétimitációs karperec. Az ibrányi Esbó-halom 197a. sírjából való karperecén (III. t. 9.) a hátulról domborított rátétutánzat és a karperec széle közötti nagyon rövid felületbe ütötték bele mindkét végen a lyukat.52 A szeged-öthalmi 10/1950-es sír esetében is találkozunk ezzel a megoldással,53 és az egyik oroszlámosi karperecén is.54 Bizonyos mértékű megoldást kínál egy széles, egyenletes pántszélességű, lekerekedő végű ezüst karperec Sárrétudvari-Hízóföldről. A 167. sírban talált karperec mindkét végén a „szeglyukak" körül teljes körben az ezüstbe belenyomódott-belevert körgyűrű van, de az egyik oldalon mélyebben, az ellenkező oldalon sekélyebben: mint a lemezes díszű nyergek szegeinek lenyomata az 42 Hampel 1907,122,19. t. 43 Hampel 1907,126; KovAcs 1993,44. 44 Kőhegyi 1980,218; Megay 1963,41; KovAcs 2015,24. 45 Szabő 1955,123-125; LAszlő 1988, 65; R£vEsz1996b, 90; Fodor - Kertész 2015,260; Varga 2016,117,165. 46 Bakay 1978,113. 47 Fettich 1937,95. 48 Révész 2008,52. t. 8. 49 Révész 2008,38.1.11. 50 Hampel 1907, 28. t. 2. és 138. 51 AlmAssy - IstvAnovits - Kurucz 1997, 99. kép; Katalógus 1996,76. 52 IstvAnovits 2003, 313. A szerző megjegyzi, hogy az ütött lyukszélek kopottak, szerinte az összekötéstől. 53 Bálint 1968,60; Bálint 1991,125, 37. t. 20. 54 Hampel 1907,20. t.; KovAcs 1993,44,26. t.
