Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Kiss Gábor - Papp Ildikó Katalin: Elfeledett soros temetőink? - Sorokpolány-Berekalja
162 KISS GÁBOR - PAP ILDIKÓ KATALIN Celldömölk-Bencés apátság A bencés apátság mellett 1941 -ben Holéczy Zoltán celldömölki orvos vezetésével „Vastag törmelékes, fekete humuszos, embercsonttöredékkel teli, későbbi középkori réteg alatt 120 cm mélyen egy homokos habarcsba rakott 75 cm vastag falazatot találtak, amely az árokra merőlegesen a romtemplom felé futott. Ez a fal egy 4 m2 területű helyiséget vett körbe." Leletek híján24 ezeket korhatározni nem tudjuk, azonban az, hogy „A feltárt falakat az Árpád-kori templom körüli gazdasági épületek alapozásaként értelmezték",25 utalhat arra, hogy az épített jelenségeket az Árpád-korra datálták. Csepreg-Szen t király Csepreg-Szentkirályon26 nem kerültek elő a soros temető sírjaival egykorú településnyomok. Ikervár-Virág utca Az ikervári feltáráson két őskori objektumon kívül három, a temető használata utáni időre, de még az Árpád-korra keltezhető kemence is napvilágra került. Az objektumokból csigavonallal, csigavonallal és beböködés-sorral, valamint hullámvonallal díszített edénytöredékeket bontottak ki. Az egyik kemence belsejében és környékén nagy mennyiségű vassalak volt, így ez talán hevítőkemence lehetett. A régi temető területe tehát a későbbiekben a település részévé vált, rajta a mindennapi élet építményei állottak.27 Kőszeg-Kőszeg falvi rétek 2009-ben ásatás alkalmával a 10. század második feléből származó 4 sírt tártak itt fel, amelyek egy kisebb(?) soros temető részletét képezhetik. Az új adatokat hozó feltárást okvetlenül folytatni kellene!28 A temetkezések közvetlen közeléből nem ismerünk korszakbeli településnyomot. Ják-Szent Jakab-kápolna 1990 és 2003 között a templomdomb történetét vizsgáló ásatások folyamán a 13. századi Szent Jakabkápolna (első említése: 1499) alatt megtalálták a település plébániatemplomát, a 11. század elején épült korai rotundát. Az épület körül feltárt 931 sír leletei alapján a temetőt a 10. század végétől a 18. század második feléig használták. A kezdetben soros sírmező a rotunda felépülésével vált igazi templom körüli temetővé.29 A 13. századi rotunda betöltéséből 11-12. századi,30 hullámvonallal és fogaskerékmintával díszített fazéktöredékek származnak. Az alapfalak feletti törmelékben Salamon (1063-1076) érméjét, valamint III. Béla (1172-1196) rézpénzeit találták. Valter Ilona ezek alapján feltételezi a Szent Jakab-kápolna alatt megtalált körtemplom 11. század közepi létesítését.31 Az edénytöredékek jelenléte alapján32 a korai, „talán mára 10. század végétől, de a 11. század elejétől már biztosan létező" település a templomdomb nyugati részére lokalizálható.33 Jákon a soros temető mellett épült fel az első, majd a második Szent Jakab-rotunda, és az egész középkor folyamán a plébánia köré temetkeztek a falu lakói. A temető teljes közlése előtt pontosan nem tudjuk, hogy a korai temető hova lokalizálható, és hogy voltak-e az első temető területén települési objektumok. A rotunda belső terében feltárt Árpád-kori edénytöredékek jelenléte alapján azonban feltételezhető, hogy a település legalábbis a temetkezési hely közvetlen közelében volt. Mesteri-lntapusztai temető Az 1941. évi ásatásokat folytató feltárás 2001 és 2006 között újabb sírokat hozott napvilágra a középkori Keresztelő Szent János-plébániatemplom (első említése: 1325) körüli temetőből. A temetkezés e helyen a 11. századtól egészen a kora újkorig tartott. 24 A 4. sírban a váz felett „egy kis sírbögre törött alapja" is előkerült (KISS 2000a, 17.), amelynek sírhoz való tartozása - annak ismeretében, hogy Vas megyében máig nem került elő feltárásból származó kora Árpád-kori soros temetőből edénymelléklet - kétséges. 25 Kiss 2000a, 14. 26 Kiss 2000a, 27-33. 27 Kiss 2000a, 83. 28 Horváth 2012; Tóth 2012. 29 Valter 2005,537-539; Éry - Marcsik 2012. 30 Valter 2005,537. 31 Valter 2005, 538. 32 A kápolnában edénytöredékek, az attól délnyugatra lévő apáti ház területén pedig 11. századi kultúrréteg és egy ugyanolyan korú kemence került elő (Valter 2005, 543; 6., 8. és 20-21. kép). 33 Valter 2005,555.
