Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Kiss Gábor - Papp Ildikó Katalin: Elfeledett soros temetőink? - Sorokpolány-Berekalja
ELFELEDETT SOROS TEMETŐINK? - SOROKPOLÁNY-BEREKALJA 163 A temető előzetes közlése a 318 síros soros, az ásató szerint szinte teljesen feltártnak tekinthető temető34 területén nem tesz említést Árpád-kori objektumokról.35 Sárvár-Rábasömjén, Római katolikus templom A 2010. évi leletmentés során 30 sír került elő a középkori Szent Péter-plébániatemplom építését megelőző soros temetőből. Ezek a 11. század közepétől a 12. század elejéig/első harmadáig tartó időszakból származnak, és arról tanúskodnak, hogy az addigi soros temető a 11 -12. század fordulója táján vált templomkerti temetővé. Az oklevélben először 1279-ben szereplő középkori templom tehát vélhetően ekkor épült fel.36 A temető sírjait - leglátványosabban az 54. halottat - 13-14. századi objektumok bolygatták.37 Sorokpolány-Berekalja Sorokpolány-Berekalján minden valószínűség szerint Árpád-kori objektumok létesültek a temető területén. Szombathely-Kisfaludy Sándor utca Az 1965-ben megtalált és 1988-ban hitelesített soros temetőből a 2001., 2003-2004. és 2006. évi ásatások nyomán máig összesen 135 sír került napvilágra, amelyből 14-ben volt magyar pénzérme. Ezek tanúbizonysága alapján a sírmezőt valamikor az államalapítás idejétől egészen a 11. század utolsó harmadáig-végéig használták.38 Ezt az időt követően pedig már a közeli Szent Márton-templom kertjébe temetkeztek.39 Szombathely-Szent Márton-templom 2017-ben, a templom előtti tér rendezéséhez kapcsolódó közműcsere alkalmával egy fiatal nő sírja került elő vízvezeték fektetés közben. A Ny-K-i tájolású sírban csak jellegzetes, nagyméretű koporsószegek voltak. Ezek alapján a temetkezés talán a templomban korábban megtalált 9-10. századi sírréteghez tartozhat. A sírtól keletre egy további, azonos tájolású sírfolt részlete látszott, ám ennek feltárására nem volt mód. Elhelyezkedésük alapján felmerül annak lehetősége, hogy a már álló templomépület körül a temetkezések sorokba rendeződve indultak meg, tehát kezdetben egy soros temető jellegzetességeit mutatták.40 A két szombathelyi temető területéről egyelőre nem ismerünk korszakbeli településnyomokat, és a könyék beépítettsége miatt kicsi az esély arra, hogy ilyenek előkerüljenek. Összefoglalva tehát a következő soros temetőink területén ismerünk Árpád-kori vagy késő Árpád-kori településnyomokat: Celldömölk-Bencés apátság (bizonytalan), Ikervár-Virág utca, Ják, Sárvár-Rábasömjén és Sorokpolány. Nincs ilyen adatunk Csepreg-Szentkirály, Kőszeg-Kőszegfalvi rétek, Mesteri-lntapuszta és a két szombathelyi temető esetében. Ha a celldömölki bizonytalan adatot figyelmen kívül hagyjuk, még akkor is az esetek csaknem felében van régészeti adatunk arról, hogy a soros temető sírjai az Arpád-kor későbbi évszázadaiban ugyanazon népesség bolygatásának estek áldozatául, akinek felmenőit a sírmező rejtette. Ez a megfigyelés számos, megválaszolásra váró kérdést vet fel.- Szándékosan vették használatba a hajdani sírok helyét, vagy nem volt tudomásuk azokról?- Lehetséges az, hogy ugyanazon népesség, aki hajdan a soros, később pedig már a templom körüli temetőkbe helyezte végső nyugalomra halottait, viszonylag rövid idő alatt elfeledte ősei sírjainak helyét?- Milyen jelölése lehetett a soros temető sírjainak, amelyeket 150-200 évvel később már nem lehetett látni? A sírhantok is nyomtalanul elenyésztek?- Ha tudták, hogy ott a temető, annak helyét miért nem tartották tiszteletben? Bár a kérdésekre magunk sem tudjuk a választ, azok feltevését mégis fontosnak tartjuk. 34 Ilon 2017,151. 35 Ilon Gábor a pontosan meg nem határozott korú hajdani Inta falu helyét a templomdombtól 200-300 méterre nyugatra lokalizálja: Ilon 2017,153. 36 Pap 2012,221,30. jegyzet, 17. ábra. 37 Pap 2012,219. 38 Tóth - Pap 2007; Horvath 2016,2016a. 39 Kiss 2000a, 243-256,76/B-83. tábla. 40 Kiss-Pap-Tóth 2018.
