Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Kiss Gábor - Papp Ildikó Katalin: Elfeledett soros temetőink? - Sorokpolány-Berekalja
ELFELEDETT SOROS TEMETŐINK? - SOROKPOLÁNY-BEREKALJA 161 A leletanyag és az objektum datálása A fémtárgyak hosszú használati ideje nem teszi lehetővé pontosabb keltezésüket. Ollótípusunk például a vaskor óta szinte változatlan formában élt a közelmúltig. A többi vastárgy töredékességénél fogva nem alkalmas behatóbb elemzésre. A kerámiaanyag korának meghatározása jelenlegi tudásunk szerint még mindig csak viszonylag tág időintervallumban lehetséges,13 és esetünkben az edényanyag kis mennyisége sem segíti a datálás pontosítását. A fazekak jellegzetességei közül az önmagában alkalmazott csigavonal és a 3 díszítés ugyanazon edényen történő feltűnése archaikus elemnek tekinthető,14 azonban a csigavonalas díszítési mód magas aránya és az edény teljes testfelületének díszítése, valamint a peremek tagoltságának viszonylagos gyakorisága a kora Árpád-koron belül inkább a későbbi időszak felé mutat. A csigavonallal díszített, körömbenyomással és hullámvonallal ellátott fazekak a 11. századtól biztosan használatban voltak. A girlandszerűen felvitt hullámvonal pont a ritkasága miatt nyújt viszonylag kevés segítséget a datáláshoz.15 Az objektum kora mindezek alapján az Árpád-kor középső évszázadaira, a 11 -12. századra tehető. A temető és település viszonya A temető mellett feltárt Árpád-kori objektum jelenléte megerősíti annak a - ránk maradt leletanyag híján ma már nem ellenőrizhető - adatnak a hitelességét, hogy a temető területén Bottyán Árpád által megtalált objektumok Árpád-koriak16 voltak. Egyben bizonyítja azt, hogy a 10. század végétől a 12. századig használatban lévő soros temető17 mellett létezett az ide temetkező népesség települése is. Ugyan erre is akad példa,18 de az élők és halottak által „használt" terek a korszakban is jellemző elválasztása miatt kicsi annak az esélye, hogy a még használatban lévő sírmező területén lakó- vagy gazdasági épület álljon. A települési objektumok korának pontosabb meghatározása híján is feltételezhetjük azt, hogy a település azt követően húzódott rá a soros temető területére, hogy a 12. század első harmadában felépült a Szent Vencel titulusú templom,19 és a temetkezések már annak cintermébe történtek. Ekkor viszont már bizonyára nem látszottak a korábbi sírhantok, esetleges sírhelyek és a hajdani temető kiterjedését sem őrizte meg a népemlékezet. Hasonló jelenség volt megfigyelhető Ikervár-Virág utca és Sárvár-Rábasömjén temetőiben, ezért áttekintettük mindazt, amit a Vas megyei soros temetők és települések viszonyáról jelenleg tudunk. Soros temetők és kora Árpád-kori településnyomok Vas megyében A történeti Vas vármegye 10-12. századi temetkezéseit Kiss Gábor az ezredfordulón megjelent korpuszkötetében dolgozta fel.20 A kötet adatbázisát 2012-ben Pap Ildikó Katalin,21 2017-ben pedig Kiss Gábor22 egészítette ki új adatokkal. Mindezek alapján ma - 2018 elején - a történeti Vas megyének már 35 különféle lelőhelyéről tudunk 10- 12. századi sírleletekről.23 Ezek közül soros temetőkre utaló leleteket ismerünk Celldömölk-Ság-hegy, Bazaltbánya; Meggyeskovácsi (Balozsamegyes)-Kövecsesi-dűlő; Meggyeskovácsi (Rábakovácsi)-Munkás utca; Sitke (Kissitke)-Hercseg-hegy; Sitke-Hegyalja, Belső-rét dűlő; Vasasszonyfa (Kisasszonyfa)-Meszleni határ; Répcelak- Várdomb, Homokbánya lelőhelyekről. Feltárásból ennél jóval kevesebb soros temetőről vannak adataink, ezek Celldömölk-Bencés apátság, Csepreg-Szentkirály, Ikervár-Virág utca, Kőszeg-Kőszegfalvi rétek, Ják-Szent Jakab-kápolna, Mesteri-lntaháza, Sárvár-Rábasömjén, Sorokpolány-Berekalja, Szombathely-Szent Márton-templom és Szombathely-Kisfaludy utca. Nézzük, hogy ezek ásatásán kerültek-e elő településre utaló nyomok! 13 Takács 1996,143; Takács 2012,405. 14 Pap 2016,166. 15 Pap 2016,167. 16 A fonott ezüstgyűrű (Kiss 2000a, 146-147,185,18. sz., 761. sz. 18.) előkerülésének pontos körülményeit sem ismerjük, így nem tudhatjuk, hogy a feljegyzett földbe mélyített lakóház ennek elsődleges lelőhelye, vagy a ház ásásakor esetlegesen megbolygatott sírokból került annak betöltésébe. 17 Kiss 2000a, 203. 18 Részben esetünkhöz hasonló helyzetet figyeltek meg Tápiógyörgyén, a templom körüli temetőben. Itt a templom közvetlen közelében, attól északra tártak fel egy gazdag 13. századi leletanyagot tartalmazó, leégett házat. Az objektum két sírt vágott, padlója alatt pedig egy harmadik temetkezést tártak fel (Dinnyés 1994,117.). A házépítésre szokatlan helyszín választásának lehetséges értelmezéseként Dinnyés István - a feltételezés bizonytalanságát kiemelve - a felszentelt terület védelmező funkcióját feltételezte. Figyelemre méltó, hogy a házból származó leletek között honfoglalás kori kerek veretek is voltak. 19 Kiss 2000b, 382; Kiss - ZAgorhidi 2008,79. 20 Kiss 2000a. 21 Pap 2012. 22 Kiss 2017. 23 Kiss 2017.
