Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)

Kiss Gábor - Papp Ildikó Katalin: Elfeledett soros temetőink? - Sorokpolány-Berekalja

160 KISS GÁBOR - PAP ILDIKÓ KATALIN Az előkerült leletanyag Az objektumból összesen 103 tárgy10 került elő, melyek közül 12 vas-, csont és kőeszköz (/. tábla). A fennma­radó 91 darab kerámiatárgy kivétel nélkül fazekakhoz tartozott. A kovácsoltvas tárgyak közül kiemelkedik a„birkanyíró" típusú olló (/. tábla ?.), beazonosítható egy vas lánc­szem (/. tábla 7.), egy vaspánt (/. tábla 2.), egy vasalat (/. tábla 9.), egy vas pálca (/. tábla 3.) és egy vaskés pengé­jének töredéke (/. tábla 4.), valamint kisebb vastárgyak töredékei vannak még a leletanyagban. A csontok közül használati tárgy része lehetett egy szarvcsap lefűrészelt vége (/. tábla 8.). Az edénytöredékekben viszonylag gazdag gödör anyagából 2 fazék kiegészíthető, illetve kiszerkeszthető (//. tábla 1-2.). Ezeken kívül 12 perem-, 61 oldal-, és 16 aljtöredék alkotja a kerámiaanyagot. Az edények anyagában szabad szemmel kisebb részben csillámos (26 eset), nagyobbrészt (65 eset) erősen csillámos homok, és minden esetben kevés apró kavics volt megfigyelhető. Mindezek mellett zúzott kerámia volt az edények anyagában 10 esetben. Az összes fazék kézikorongon készült. Az égetés minősége viszonylag egyenletes volt, 3 alkalommal figyeltünk meg két eltérő színű törésfelületet, 1 esetben pedig az edény belső maggal három színűre égett. Az egész edények és a töredékes fazekak is egyaránt díszítettek voltak, az ebben az időszakban jellemző mó­don leggyakrabban az edény peremétől az aljáig bekarcolt csigavonallal. A 8 díszítetlen oldaltöredék minden bi­zonnyal a fazekak palástjának azon részéről került ki, amelyek a bekarcolt vonalak közé estek. A 4 darab díszítetlen peremtöredékhez és a 9 darab díszítetlen aljtöredékhez nem, vagy csak nagyon kis felületű oldalrész tartozott. A két egész fazekat a nyak alatt indítva az edény aljáig táguló közzel bekarcolt csigavonal díszíti. Mind a kiegészített, mind a kiszerkesztett, és az ábrázoltnál több darabból álló edény esetében jól látszott, hogy a csigavonal felvitele után díszítették az edény nyakát körömbenyomás-sorral. Ugyanezt a peremtöredékeknél is megfigyeltük. A díszítésmód kivitele a legtöbb esetben elnagyolt, egyenetlen. A fazékperemek közül egyet csak csigavonallal díszítettek, míg egy másikat [IV. tábla 7.) a hullámvonal és csigavonal mellett - az utóbbi vonalát érintve - körömbenyomással is elláttak. Egy töredéken a csigavonal fölött hullámvonal {III. tábla 4.), ötön csigavonal és fölötte irdalás volt {III. tábla 1-3.). Az oldaltöredékek közül egymáson vagy egymás alatt futó hullámvonalakkal 2 {IV. tábla 8. és 7 7.), hullám­vonallal és bekarcolt vonallal vagy csigavonallal 5 {IV. tábla 6. és 9.), girlandszerűen bekarcolt hullámvonal alatt bekarcolt vonalakkal 1 {IV. tábla 70.), körömbenyomással és csigavonallal 1 {III. tábla 1-3., IV. tábla 7.), 3 ágú hullámvonalköteg alatt bekarcolt vonallal 1 és csigavonallal 44 töredéket láttak el. Az edényaljak közül 7 töredéken volt megfigyelhető csigavonalas díszítés {V. tábla). A csigavonalas, illetve bekarcolt vonalas töredékek közül a díszítés felvitelére 7 esetben olyan eszközt használ­tak, amelynek a vége nem volt sima, így a bemélyedő vonalon belül egy vagy több apró barázda figyelhető meg. Az egyik töredék {IV. tábla 7.) esetében a bekarcolt vonal mellett a hullámvonalat is ugyanezzel az eszközzel vitték fel. A fazékperemek indítása leggyakrabban (12 eset) ívelten kihajló. ívelten alig kihajló, illetve majdnem víz­szintesen kihajló peremet 1 -1 alkalommal figyeltünk meg. A peremek formája az esetek felében formáját tartva enyhén megvastagodó, ugyanennyi esetben három­szög alakban megvastagodó. Az edények peremét viszonylag gyakran tagolták; 3 perem volt enyhén föl- és lehúzott {III. tábla 3. és 5.), 3 csak finoman felhúzott {III. tábla 4.; IV. tábla 4.), 2 enyhén alákarcolt {II. tábla 2.), 1 csak lecsüngő. A peremek bel­ső oldalán finom fedőhorony 3 (///. tábla 3-4.), a perem külső oldalának besimítással történő tagolása 1 esetben volt megfigyelhető {IV. tábla 5.). A peremek végződése 12 esetben lekerekített és 2 esetben szögletesre vágott volt. A fazekak peremének átmérője 16 és 22 centiméter között mozgott.11 Ez inkább nagyméretű edényekből álló szériát jelent. Az edények formája a két kiegészíthető fazéknál zömök, vállbán alig szélesedő. A fazékaljak közül mindössze egy volt fenékbélyeges {V. tábla 5.). Ezen nagyméretű, domború, körben ke­reszt alakú minta található. A kereszt egyik szára a kör alakú kereten túlnyúlva háromszög alakú végben záró­dik. A kereszt másik szárán halványabb, a szárra merőleges keresztirányú vonalszakaszok figyelhetőek meg. A készítési technikára utaló nyomokat szintén alig sikerült megfigyelni; mindössze egy fazék kézikorongról történő leemelését könnyítették meg homokkal történő alászórással. A fazekak aljának átmérője 10 és 18 centiméter között mozog.12 Az edények használatára utaló koromnyom az egész fazekak egyikén belül, két fazékperemen kívül, illetve egy fazékoldalon belül látható. 10 A tárgyakat K. 2016.2.1-103. leltári számokon vettük nyilvántartásba. A leletanyag restaurálása Kusztor Gergely, Riha Katalin és Udvardi Balázs munkája. A tárgyrajzokat Kenesei Agnes készítette, a táblákat Gerencsér Adám állította össze. A térképet és az objektum rajzát a helyszíni felmérés alapján Derdák Ferenc készítette. 11 16 cm 2,18 cm 4,18,2 cm 1,19 cm 1,20 cm 3,21 és 22 cm 1-1 esetben, illetve 1 alkalommal a peremátmérő nem volt mérhető. 12 10 cm 1,12 cm 3,13 cm2,13,3 cm 1,13,5 cm 1,14 cm 2,15,15 cm 2 és 18 cm 1 esetben. 5 alkalommal az edények töredékessége miatt nem tudtuk felvenni az adatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom