Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Máró Márta: "Magyar", illetve "török" arany- és ezüstfonalak 17. századi magyar hímzéseken? A korszak "fémfonal-palettája" az írott források és az archeometriai elemzések tükrében
146 JÁRÓ MÁRTA 5. ábra. Drótok, skófíumok. Optikai mikroszkópos felvétel, marker 0,5 mm a. Drótkarika (II. Rákóczi György fejedelem díszsodronyinge, Erdély, 17. század közepe); b. Ezüst szövődrót letisztítva (itáliai szövet, 17. század); c. Igen kopott aranyozású ezüst- vagy ezüst hímzőskófium letisztítva (terítő, Erdély, 17. század első negyede, a 6. ábrán látható motívum fémfonala); d. Aranyozott ezüst hímzőskófium letisztítva (terítő, Erdély, 17. század második harmada) Aranyozott ezüst-, illetve ezüstdrótok/skófiumok Az általunk ismert leírások, katalógusok és mérési adatok alapján a drót a 16. század elejétől mutatható ki szövőfonalként európai textíliákon.63 Készítésmódját az előző részben már tárgyaltuk. A különbség talán annyi, hogy a hímzőskófiumok 0,08-0,10 milliméter vékonyra húzott drótok, vagyis eddigi méréseink alapján „vastagabbak", mint a szövéshez, illetve a fémszalagok készítéséhez használtak (Id. pl. 5. ábra b, illetve c és d). Tizenhárom hímzésről vizsgáltunk egy-egy aranyozott ezüstskófiumot. Rezet a drótok felületi rétegében, illetve esetenként a keresztmetszeten, nem vagy csak 0,5 % alatti mennyiségben lehetett kimutatni. A mért higanykoncentráció 0-1,5% között mozgott, egy mintában volt csak magasabb, 5% körül. Ez utóbbi skófium ugyanarról a nyeregről64 származik, amelynek két oldalon aranyozott ezüstfonalán is magasabb higanytartalmat mértünk. Itt térnénk ki arra, hogy II. Rákóczi György fejedelem 17. század közepére datált, Erdélyben készült díszsodronyinge készítéséhez kb. fél centiméter átmérőjű drótkarikákat használtak (5. ábra a).65 E karikák kb. 0,5-0,6 milliméter vastagságú, nagy valószínűséggel tűziezüstözött sárgaréz drótból készültek, vagy utólag ezüstözték azokat.66 Egy másik, hasonló, ugyanebből a korszakból származó sodronyingről67 más formájú, drótból lapított karikát elemeztünk. Ennek is sárgaréz az alapanyaga, és ezüstrétege szintén tartalmaz higanyt.68 A bevonat, pontosabban az ezüstöt tartalmazó réteg a legvastagabb részen mindkét esetben kb. 0,01 milliméter.69 Többek között ezért véljük úgy, hogy az amalgámos módszert használhatták aranyozott ezüstdrótok készítésénél is, legalábbis egyes területeken, műhelyekben. A változó higanykoncentráció (vagy a higany hiánya) az ezüstözés/aranyozás technikájától, a higany elűzéséhez szükséges kimelegítések hőmérsékletétől és számától egyaránt függhet. A vonatkozó szakirodalom alaposabb tanulmányozása és újabb, célirányos elemzések segíthetnek a módszer rekonstruálásában. Aranyozott ezüstdrótból készült fonal („skófium aranyfonal, tekert skófium") a vizsgált magyar anyagban nem volt, viszont török hímzéseknél találkoztunk ilyen fémfonallal.70 Ezüstdrótot négy tárgyról vett öt minta esetében elemeztünk, de ennél sokkal gyakrabban fordul elő a hímzéseken. Közülük két, ugyanarról a térítőről származó skófiumot műszeresen, a többit csak klasszikus módszerekkel vizsgáltunk. Az analizált mintákban rezet nem lehetett kimutatni viszont kevés aranyat (0,5-1,5 %) és higanyt (kb. 1-1,5%) igen.71 63 JARÓ - Tóth 2013,37-39. (1. és 2. táblázat) 64 A nyereg a 17. század közepére datált. Esterházy Gyűjteményi Szakkatalógus II. 2010, Kát. 34. László Emőke leírása. 65 Kovács S. 2010,248, illetve 147. kép 66 A mérések még a múlt század kilencvenes éveiben történtek, ezzel a kérdéssel akkor nem foglalkoztunk. Köszönettel tartozom Prim József fém-ötvös restaurátornak, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársának, hogy segített végiggondolni a készítéstechnika lehetséges változatait. Nem kizárt az sem, hogy a higany az ezüst kinyerése során került a nemesfémbe. 67 KovAcsS. 2010,249, illetve 168. kép 68 A keresztmetszeteken történt EDS analízis alapján a réz mindkét esetben kb. 20% cinket tartalmaz. Az ezüstrétegben (a keresztmetszet-csiszolaton) a Rákóczi sodronyingnél kevés, míg a másik mintánál 9% higanyt mértünk (80% ezüst, 10% réz és 1% cink mellett). 69 A keresztmetszetről készült, ezüstspecifikus, pásztázó elektronmikroszkópos felvételen mérve. 70 Ld. pl. Esterházy Gyűjteményi Szakkatalógus II. 2010, Kát. 46,224. (a„török csomó"a paszomány részeként), Kát. 47.228. (a gombkötő munkáknál) 71 A két fém jelenlétének magyarázatához további vizsgálatok szükségesek.
