Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Középkori zarándokjelvények és mellkereszt töredéke a Szulok-gyűjteményből
12 M. ARADI CSILLA Bár a kutatás hajlamos az összes tárgyat gyűjtőnéven zarándokjelvényként említeni, a nyakba akasztható, vagy olvasóra fűzhető, kerek formájú, brakteátaszerű reliefeket célszerű zarándokérmeként nevezni.3 Bizonyára bár olcsó árunak számították, a nagy mennyiségben való eladhatóság miatt mégis jó bevételt jelentettek, nem véletlen III. Ince pápa, a Római Szent Péter templomnak tett 1199-es adománya, amelyben öntési és egyedárusítási privilégiumot ad a Szent Péter és Szent Pál képét ábrázoló jelvényekre.4 Nyugat-Európa jelentősebb zarándokhelyein, a Rajna-Maas vidékén (Aachen, Köln), valamint Maastricht, Trier kegyhelyein készültzarándokjelvényeket ugyanúgy gyűjtötték, minta rómaiéscompostelaiöntvényeket.A 15-16. században a flamand miniatúrafestészet széldíszeként előszeretettel alkalmaztak zarándokérmeket, jelvényeket. Magyarok zarándokútvonalai Bár több adatunk van már az Árpád-korból is zarándoklatok megtételére - elég csak Álmos herceg (1107-1108) és II. András (1217) jeruzsálemi zarándokútjára gondolni -, a szélesebb néprétegeket is érintő zarándoklatok a 14-15. században terjedtek el.5 Miután 1018 körül Szent István megnyitotta a szárazföldi zarándokútvonalat Magyarországon keresztül, és létrehozta a zarándokszállásokat Jeruzsálemben, Rómában, Konstantinápolyban (és talán Ravennában), többek számára megteremtette a zarándoklatok lehetőségét. Az első szentté avatások nyomán (1083) kialakultak az első magyar zarándokhelyek is, főleg a székesfehérvári kegyhely, Imre és István sírja bizonyult népszerűnek.6 A szárazföldi zarándokútvonal Bizánc kifosztása és egyes területeinek arab kézre kerülése után, a 13. század elejétől már nem volt biztonságos, a súlypont ismét a tengerre tevődött át, amiből Bari, Marseilles és főleg Velence hajótulajdonosai profitáltak. Míg a zarándoklatok Európa többi részéhez hasonlóan kezdetben főleg az uralkodó családok tagjait és a bárói famíliákat vonzotta, a 14. század elejétől a kényszer-, vagy vezeklőzarándoklatokhoz kapcsolódóan (pl. a vérontással járó bűncselekményeknél engesztelő zarándoklat megtételére kötelezték az elkövetőt, vagy akit helyettesként állítani tudott),7 illetve a pápa által meghirdetett szentév gyakorivá válása okán, számuk egyre nőtt. A zarándoklatok megtételének többféle oka lehetett, a kegyes zarándoklatok mellett a már említett vezeklő zarándoklatok, politikai zarándoklatok, lovagi zarándoklatok és gyógyulásért, vagy egy megholt lelki üdvéért folytatott zarándoklatok is elterjedtek.8 Károly Róbert özvegye, Erzsébet királyné több ízben tett - a vitathatatlan kegyességen kívül - politikai jellegű zarándoklatot, 1343-ban Rómába András herceg nápolyi trónöröklésének biztosítása érdekében, 1357-ben pedig IV. Károly német-római császár és felesége, Anna kíséretében Aachenbe, Marburgba és Kölnbe utazott.91433-ban Zsigmond kíséretében is sokan zarándokoltakel Rómába a nemesség soraiból.10 11 A római magyar zarándokokéletét 1404-től ott élő pálos szerzetesek is megkönnyítették, akik 1454-től már templommal (Santo Stefano Rotondo) is rendelkeztek az örök városban.Természetesen volt aki csak ismeretszerzés,„turisztikai"okokból kelt útra, amire Jacobus deVitriaco 1226-ban írott sorai (Historia Hierosolymitana) is utalnak: „Néhány felvilágosult ember nem a kegyesség végett zarándokol, sokkal inkább csak kuriózumok és az újdonságok szeretete miatt. Mindössze ismeretlen országokon akarnak átutazni, megismerni a keletről keringő abszurd, túlzott történeteket."" A zarándoklatok 3 Benkö 2002,187. Egyes harangöntőmesterek bizonyos kegyhelyek jelvényeit kedvelték, a Közép-Rajna vidéki Tilman von Hackenburg mester aacheni és neussi, míg a hesseni Henne Kortrog von Homberg mester neussi és düreni jelvényeket alkalmazott. A 16. század elején készült erdélyi harangok mesterei, András és Gergely, ugyancsak 2 gyakori jelvényhez (szegekkel átütött kereszt és Szent György) ragaszkodott. A korábbi harangokon a római Vera Icon, a maastrichti Szent Servatius mellett gyakori a keresztbehelyezett pápai kulcsokat és tiarát ábrázoló jelvény is. 4 Endrei 1982, 26-27. Compostelában a 12. században több, mint 100 bolt kínálta a jelvényeket. A nagyszámú gyártásra és eladásra példa, hogy 1466-ban a svájci Einsiedelnben 130 ezer darab zarándokjelvényt adtak el 2 hét alatt. A zarándokkedv méreteire utal egy 1496-os adat Aachenből, ekkor egy nap alatt 142 ezer zarándokot jegyeztek fel. 5 1121 előtt az almádi monostort alapító Bánd fia Atyusz mostohaanyja, Gyönyörű úrnő, 1135-ben pedig Petronilla asszony járt Jeruzsálemben, ez utóbbi házat is vásárolt a városban. Az Árpád-korban - feltehetően a csekély írott forrásoknak is betudhatóan - csekély számú zarándoklatról van ismeretünk (7 megtett és 3 tervezett szentföldi, 6 római, 1-1 compostelai és aacheni). A magyarországi zarándoklatok hazai fő forrását képezik a feldolgozott városi joganyagok és végrendeletek. Id. Csukovits 2003. 6 Kálmán uralkodása idején III. Boleszláv lengyel fejedelem zarándokolt el Szent István sírjához, és Somogyváron felkereste Szent Egyed maradványait is. Csukovits 2003,9. 7 de Cevins 2003, 162. A felső-magyarországi bányavárosok (Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya) mellett Buda, Sopron. A cél legtöbb esetben Aachen, Compostela vagy Róma. 8 A lovagi zarándoklatra példa Tari Lőrinc esete, aki 1411-ben először Compostelába, majd Írországba utazott, ahol bátorságáról tanúbizonyságot téve, a Szent Patrik purgatóriumának nevezett barlangba ereszkedett alá. 9 Nagy Lajos, az 1350-es jubileumi évben, Nápoly elfoglalását követően szintén elzarándokolt Rómába. 10 Csukovits 2003,191-192. Többek között a négy Marcali fiú, aTapsonyi, Alapi, Gordovai Fanes, Osztopáni, Szakácsi családtagjai kísérték el a zarándoklatra. Ugyancsak római zarándoklatra indult György szentgyörgyi pap, akinek végrendelete körül a zarándoklat alatt bekövetkezett halála után, 1402-ben per támadt. Bandi 1986, 35. 11 Pusztai 2004,424.
