Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Középkori zarándokjelvények és mellkereszt töredéke a Szulok-gyűjteményből
KÖZÉPKORI ZARÁNDOKJELVÉNYEK ÉS MELLKERESZTTÖREDÉKE A SZULOK-GYŰJTEMÉNYBŐL 13 nem voltak olcsók, 1376-77-ben Lackfi István, erdélyi vajda szentföldi zarándoklatához két Tolna megyei faluját zálogosította el.12 Az igazi nagy zarándokhelyek (peregrinatio maiores: Jeruzsálem, Róma, Compostela) mellett a kisebb zarándokhelyek is jelentős látogatottságnak örvendtek, Aachent Erzsébet zarándoklata és IV. Károly kápolnaalapítása óta (1367) a magyarok kedvelt helyeként tartották számon, egyes források alapján a legtöbb külföldi zarándok a magyarok sorából került ki.’3 Különösen nagy volt az érdeklődés a hét évenként megtartott, a székesegyház szentelésének napjához (július 17.) köthető zarándoklaton, amikor mind a 4 nagy ereklyét közszemlére bocsátották.14 Ugyancsak nagy számban keresték fel a kölni kegyhelyeket a magyar zarándokok. A római zarándoklatokat 1300-tól a bizonyos időközönként megtartott szentévek rendszere tette vonzóvá, mely a kezdeti 100 évenkénti megrendezést követően 50 majd 25 évenkéntire változott.15 A14-15. században aztán látványosan megszaporodott a kitűzött zarándokhelyek száma, fontosakká váltak a helyi jellegű búcsújáróhelyek (Mariazell, Ötting, Budaszentlőrinc, Újlak, Báta), és megjelentek a magyarországi városi zarándokházak is (Bártfa, Sopron).’6 Ugyanakkor ismét felértékelődött Róma, ami a 15. század második felében már háttérbe szorította Aachen magyarországi elsőbbségét.17 A14-15. században számos új Mária ünnep is megjelent, és ehhez kapcsolódik az is, hogy már nem egy ereklye, hanem egy kegykép vagy kegyszobor tisztelete került a középpontba. A zarándoklatok csökkenése a reformáció terjedésével és a török előrenyomulással párhuzamosan következett be. Zarándokjelvények, zarándokérmek A zarándokviselet részét alkotó kalap, búcsútáska/tarisznya és zarándokbot mellett a zarándokjelvény is a megkülönböztetésüket szolgálta. A zarándokjelvények magyarországi kutatásában nagy előrelépést jelentett Benkő Eleknek az erdélyi középkori harangokon található zarándokjelvények és zarándokérmék feldolgozása.18 A zarándokjelvények azonosítása azonban a mai napig problematikus, ami nem véletlen, mivel az ismert zarándokhelyek mellett a zarándokjelvények egy része eldugott, számunkra ismeretlen zarándokhelyről származik. Azonosításukra azonban ezzel együtt szükség van, mivel ettől a magyar zarándokok által látogatott kegyhelyek bővülését remélhetjük. Ugyanakkor gondot jelent az is, hogy 1-1 zarándokhelyen a jelvények nagyszámú variánsa készült, akár egy idősíkban is, amire utal, hogy Aachenben 1426-ban 32 bódéban árusítottak érmeket.19 1. ábra. Szent Anna és Szent Joachim zarándoköltözetben flamand táblaképen (Frankfurti Történeti Múzeum, http://www.spessartprojekt. de/spessart/ausstellung/pilger_03.php): 12 Holu 2000, 63. 13 de Cevins 2003, 163; Csukovits 2003, 133. Az ulmi Fater Felix Faber krónikája nyomán. Nagy Lajos a Fláromkirályok kápolnában Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéket és gyertyatartókat helyezett el, Mária képeket adományozott és 2 magyar pap aacheni ellátásáról is döntött. Hasonló adományokat tehetett Mariazell részére is, ahonnan azonban csak egy Mária kép maradt fenn. A kereszttel, zászlókkal, gyertyákkal táncolva, énekelve vonuló magyarok útiránya megegyezett az akkori kereskedelmi útvonallal: Becs - Passau - Regensburg - Nürnberg - Frankfurt - Mainz - Koblenz - Düren - Weisweiler - Weiden városok érintésével jutottak Aachenbe. Megérkezésük után először a dómhoz vonultak és térden haladtak végig a templomon egészen Szűz Mária oltáráig. Itt ajánlották fel a gyertyáikat, amelyekre megelőzően pénzt aggattak. Egy 1533-as adat alapján a magyarok Rómában is táncolva jelentek meg. Nagy Lajos maga is elzarándokolt koronázása után Nagyváradra Szent László sírjához, Zsigmond, Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos pedig Bátát kereste fel. 14 Szűz Mária ruhája, Jézus pólyája, Keresztelő Szent János feje alatti kendő, a keresztre feszített Jézus ruhája. 15 A soproni és pozsonyi végrendeletek alapján Róma volt a zarándoklatok fő célállomása. 16 de Cevins 2003, 54. Rómában pl. a 15. században 1022 vendégfogadó működött. Az oltáriszentség tiszteletének előtérbe kerülése a 13. században eredményezi azeucharisztiával összefüggő csodák számának megnövekedését (Id. Szentvérhez kapcsolódó zarándokhelyek előtérbe kerülése). 17 de Cevins 2003, 163. Az 1404-1537 közötti soproni, kolozsvári és pozsonyi végrendeletek alapján 39 esetben Rómába, és csak 17 esetben zarándokoltak Aachenbe a polgárok. A Római Szent Lélek Társulat anyakönyve is emelkedő magyar zarándoklétszámról számol be az 1480-as évektől. 18 Benkő 2001; Benkő 2002. 19 Endrei 1982,27.
