Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
HÁROM KÖZSÉG A ZSELIC NYUGATI SZÉLÉN 1921-27 KÖZÖTT KADARKÚT, BÁRDUDVARNOK, HEDREHELY NÉPÉNEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 269 A községben a mezőgazdasági terület 4366 kát. hold, melyből a kisgazdák 2662 holdon gazdálkodnak. Idegen község határában - Visnyén - van még saját földjük (eladásnál magyar holdban számolnak 1200 n.öl, de a kérdőívben katasztrális holdat adtak meg). Nyomás gazdálkodást folytatnak az 1894. évi t.cikk szerint, háromforgós művelésben (kapásnövény, tavaszi kalászos és őszi gabona), és nincs szabad gazdálkodás, se fekete ugar. Gépek előfordulnak a kisgazdák használatában (cséplő-, vető-, kaszálógép, nem tudni milyen arányban). Saját gazdálkodásuknak úgy tartják, nincs „feltűnő hibája”. Viszont a közlegelő nem elegendő és a legrosszabb minőségű, a javítás „nem kivitelezhető”, de fásított egy része és van kút. A gazdálkodásban az állatnevelést tartják a legfontosabbnak, a felesleges tejet nem tudják hova vinni. Van méhészet a kisgazdák körében kaptáros és kasos. A gyümölcstermést házilag feldolgozzák (egyes fajtákat lekvárnak, pálinkának, mást aszalványnak). A zöldségtermés sem megy piacra. Szőlőt nem telepítettek 1913 óta, borukat maguk fogyasztják el. (Megjegyzendő, hogy szőlőjük a Visnyei hegyen van - erről nem ír a válaszadó). Földmunkásfelesleg nincs és nem is szegődnek el messzebbi munkára a lakosok. Gazdálkodásukat hátráltatja a megfelelő közlegelő hiánya és a rossz útviszonyok. 1926-ban a második kérdőív már arról számol be, hogy a 31 háborús hősi halottnak szobrot állítottak. Újabb szövetkezetét nem alakítottak. Házhelyet nem osztottak ki. Közintézménynek nem áll rendelkezésre megfelelő épület. Önértékelésük szerint a környező falvakhoz képest jobb földjeik, szebb állataik vannak. Az idegenforgalom fellendítéséhez szükséges látnivalók, kiadandó lakások, stb., nem állnak rendelkezésre. Van egy kolostorrom, de még saját levelezőlapjuk sincs, megfelelő vendéglőjük se. A község népét - bevallás szerint - a földesurak semmiben se segítik, de a helyi elöljárók igen. Dr. Balla Pál körorvos, Bódis Géza tanító a kultúrával és testneveléssel, egyebekben pedig Mérey Lajos és Németh József aktívan működnek. A kérdőív alapos kitöltéséből látszik, hogy lelkiismeretes, hozzáértő vezetők állnak e faluközösség élén. Németh József lelkész Gönczi Ferencnek is sokat segített a Somogyi gyermek című könyvéhez a gyűjtésben. De nincs néprajzi gyűjtemény, a községről fényképet sem készítettek, a faluszövetségnek nem alakult fiókja, nincs népkönyvtár, nem írnak és nem is szándékoznak községi krónikát írni, nincs mozielőadás, könyveket nem vesznek a kisgazdák - mindez „a falu közönye miatt” - írja a jegyző, valamint, hogy „a falu érdeklődése a közügyek iránt nem kelthető fel”. Műkedvelő előadást nem tartottak, pedig az iskola egyetlen tantermében 80 fő is elfér. Viszont lapokat járatnak, mint a Pesti Hírlap és Magyarság (valószínű csak az értelmiségiek, s talán az iparosok). Iparosokról, háziiparról továbbra is kevés a közlés. Fazekasokat említi, hogy híresek a megyében. Valóban nem vittek árut a megyén túl, hanem nagyjából a Zselic északi és nyugati felében, Belső-Somogy déli felében kb. Nagyatád vonaláig és le a Dráváig. Mindenféle cserépárut készítettek, edényt, kályhát, még padlásszellőzőt is. Turbéki Istvánnak az 1920-as években remekműve az az archaikus formájú, az úri konyhák rézsütőinek mintájára formázott kuglófsütője, melynek az alja is gerezdes (16. ábra). Éppen abban az időben kezdték az asszonyok inkább keresni az olyan sütőt, melynek az alja egyenes és csak az oldala gerezdes. De a háromlábú nyeles „lábulábas” már abban az időben ritkábban készült, kiszorították a vasedények, de még pincékbe vittek ki ilyet (17. ábra)45. Rádió van a helységben, a vendéglős Schisinger Jenő lehetővé tenné, hogy nála hallgassák a vendégek, de még a kisgazdák sehol sem hallgatják. Egy holdas testnevelőtelepet elkülönítettek, de nincs fel-16. ábra. Cserép kuglófsütő kb 1920 körül, Turbéki István készítette Hedrehelyen, zsuppos háza padlásán volt 1966-ben Knézy Judit felvétele. RRM NF-5379 17. ábra. Cserép, nyeles háromlábú lábas „lábulábas” kb 1920 körül. Készítette Turbéki István, Knézy Judit felvétele. RRM NF-5390 45 Egyeztettek a barcsi, nagyatádi, szigetvári agyagiparosokkal, hogy kinek meddig tart a körzete, melyet tele szekérrel felkeresnek, de vásárokon, piacokon együtt árulnak. Knézy 1974. 259- 282.
