Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
270 KNÉZY JUDIT szerelve, valószínű azért, mert a leventemozgalom nem népszerű. Számos gondot megoldott volna a közlekedés rendezése. Hencsén 1924-25-ben lett vasútállomás 3,63 km-re, de elég rossz az odavezető út, esőben járhatatlan. Buszjáratról szó se volt addig. A községi pótadó 50%-os, megszüntetését kívánatosnak tartanák. Községi jövedelem ingatlanokból nincsen. A tanyarendszer meglétét itt is hiába kérdezik. A kisgazdák birtoka 5-6 dűlőben szerteszét volt eredetileg kiosztva és az adásvételekkel még bonyolódott a rendszer, de tagosítást nem akarnak. Birtokreform eredményeképpen Festetics Kálmán gróf 1262 kataszteri holdat bocsájtott rendelkezésre a község délnyugati határrészéről. Ebből 250 holdat vettek a lakosok birtokukba. A földéhség ezzel nem szűnt meg a pénzhiány miatt. Az uradalomtól mégse bérelnek földet, de gépesítéssel sikerült előre haladniuk a kisgazdáknak. Fő jövedelmük állattenyésztésből és gabonatermesztésből adódik. A kisgazdák átlagtermése búza 10q holdanként, rozs 7q, tengeri 28q, burgonya 36q, zab 7q, utóbbi a legjövedelmezőbb terményük. Az uradalom terméseredményei ugyanilyenek. De az uradalmi földek ára 10%-al magasabb. A határban nincs terméketlen terület. A kisgazdák 50%-a van eladósodva, de árverés nem gyakori. Földet helybeli és hencsei magyar, főként református lakosoknak adnak el. A kisgazda háza és telke 1914-ben 15 000 korona, 1926-ban 110 000 korona. Mezőgazdasági szakismeretek terjesztésével senki se foglalkozik. A legjobban gazdálkodók Kozma János 37 kát. holdas, Váradi Sándor 37 kát. holdas gazdák. Az aratók 1/10-ed részt kapnak, a cséplőrész 5-7%. Egy kataszteri hold jó minőségű szántóföld ára 1914- ben 700 korona, 1926-ban 900-1000 korona, közepes minőségű 500 800-1000 gyenge Egy kataszteri hold 400 650-800 jó minőségű rét ára 1100 1200-1300 közepes minőségű 950 1050-1200 gyenge 850 950-1050 A kérdőíves válasz részletezi, hol vannak - az uradalmakat is beszámítva - a legjobb, közepes és gyenge minőségű földek. A távol lévő földek ára 15%-al kevesebb. A községtől távol nem laknak kint kisgazdák, az út oda-vissza 2 km. Egy hold haszonbére 1910-ben 10 aranykorona, 1926-ban 100 kg búza gazdák esetében, uradalmi földeknél 1914-ben 8 aranykorona, 1926-ban 60kg búza és az adó. A munkásviszonyokat jónak tartják. A napszám télen 12000, nyáron 35000 korona. A cseléd bére: 8q búza, 8q rozs, egy hold föld használata, fél öl fa, 1-2 állat tartása, 36000 korona évi készpénz. A 22 dűlőnévről külön jegyzék van és nem hiányzik a statisztika sem. Lélekszám 1191, ebből magyar 1188, német 3 fő. Vallás szerint 254 katolikus, 807 református és 20 izraelita. A kereső lakosság száma: 100 hold felett 2 fő, 10-100 hold között 72 fő, 10 hold alatt 103, mezőgazdasági cseléd 135, ipar, kereskedő 6 fő. A földterület megoszlása: szántó 3280 kh, kert 115 kh, rét 318 kh, szőlő 3 kh, legelő 363 kh, nádas és erdő 363 kh, terméketlen 176 kh, összesen 4512 kataszteri hold. Ebből a kisgazdáké szántó 1883, legelő 82, rét 263, szőlő 3, erdő 46 kataszteri hold. A községé 27 hold szántó, 38 hold legelő, 1 hold rét, 129 hold erdő, összesen 292 hold. Középbirtok 1 fő: 310 hold szántó, 2 hold legelő, 1 hold erdő. Fischl Kálmán nagybirtokos szántója 950, kertje 7, rétje 54, legelője 158, erdeje 166 kataszteri hold. Neki még Visnyén és Németladon is van birtoka. A lakóházak száma 1910-ben 260, ebből munkásház 24. Építési módokról, uradalmi épületekről a rovat kihúzva. Az állatállomány 1911-ben: sertés 1812, juh-, sz,marha növ. 282, ökör 420, ló 503 1918-ban: sertés 1082, juh 344, sz.marha 301, ökör 312, ló 451 1920-ban: sertés 1264, juh 246. n.marha 207, ökör 267, ló 431. Méhész 8 fő 1913-ban, kasos tartás. A gazdasági gépek számát nem töltötték ki. Termények: búza 1036h (átlagtermés 7,71 q), rozs 407h (6,29q), árpa 142h (5,02q), zab 307h (5,00q), tengeri 427h (7,94q), burgonya 148h (39,71 q), cukorrépa-, dohány-, kender 6h (3,63q), bab-, takarmányrépa 30h (2,80q), bükköny 260h (15,19q,) lóhere 300h (17,71q), lucerna 25h (21,43q), ugar 71h, réti széna 318h (14,19q), szőlő 3h, gyümölcs, zöldség kihúzva. Végezetül nem szándékozom külön összefoglalót, összegzést írni, mert ebben az esetben az volt a legfontosabb, ami ezekben a dokumentumokban van leírva, nem annyira azok a gondolatok, amelyeket bennem keltettek. Próbáltam ugyan együtt gondolkozni a kérdőív összeállítójával és a választ adókkal, sok gondolatom is támadt, még több kérdésem. A véleményemet, kiegészítéseimet a bevezetőkben, a jegyzetekben, öszszekötő magyarázatokban, részben képekkel igyekeztem megtenni elsősorban néprajzi szempontból. Minden tiszteletem, nagyrabecsülésem Dr. Bodor Antalnak e kérdőíves forrásanyag összeállítójának, összegyűjttetőjének, a pótlások kidolgozójának és megőrzőjének, de közvetlen segítőinek is. Csak remélni tudom, hogy mások is kíváncsiak lesznek erre a forrásanyagra és a korszakra - nálam avatottabbak -, amelyben ez a fontos dokumentáció megszületett. (Ma is gond, de másként a kis lélekszámú, elnéptelenedés felé tartó, vagy nagyon is küszködő falvak helyzete). Külön tiszteletet érzek a sok-sok egykori falusi jegyző iránt, akik sokat törhették a fejüket a válaszokon. Róluk tudunk a legkevesebbet, egyszer talán majd ír valaki róluk is könyvet.
