Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Horváth Tünde: Harcosnők klubja? - Specializált társadalmi helyzetű nők a késő rézkor időszakában Magyarországon
HARCOSNŐK KLUBJA? - SPECIALIZÁLT TÁRSADALMI HELYZETŰ NŐK A KÉSŐ RÉZKOR IDŐSZAKÁBAN MAGYARORSZÁGON 81 az, hogy sztélék eddig a keleti területeken kerültek csak elő az egy mezőcsáti és egy újabb békési szórványlelettöl eltekintve, és pontos datálásuk mindig problémákba ütközik - erre a legkorábbi Gödörsíros horizontra csak kevés keltezhető ikonográfiája alapján.14 AGödörsírosok a Kárpát-medencében keletről érkező bevándorlók; robosztus embertani típusuk eltér a már itt élő, jóval gracilisabb bennszülött kultúráéktól. Az Alföldön a Badenbe ékelődve saját birodalmat alakítanak ki. A feltételezések szerint a Gödörsírosok egy hódító harcos-nomád lovas kultúra, amely patrónus-vazallus viszonyt épít ki leigázott környezetével. Ez azonban korántsem tükröződik a régészeti anyagban, és egyre inkább saját, 20. századi elképzelésünknek tűnik, legalábbis a nomadizmus ezen ismert legkorábbi időszakában. Az itt töltött letelepedett évek során a Gödörsíros embertani anyag keveredése azt mutatja, hogy lassan asszimilálódott a környezetébe. Ez arra utal, hogy kis létszámú hódító, idegen Gödörsírosok szivárogtak be, a bennszülött Baden települési tömbjébe ékelődve alapították ki szállásterületüket, és az elit dominanciáján át asszimilálódtak, lassan beleolvadva abba.15 A Harangedényes kultúra magyarországi lelőhelyei a Badenhez hasonlóan a Duna (és a Rába) vonalát követik, de szigetszerű csoportokban központosulnak a természetes folyami átkelőknél, és nem terjednek a Duna vonalánál tovább. Időben a 2500 BC körül feltűnő legkorábbi Harangedényesek feltehetően az addig továbbélő, vagy az előtte néhány évvel eltűnő Badent váltják Budapest térségében. Az azonosnak tűnő élettér azonban a Harangedény esetében mást jelent, mint a Badennél: kis átfedés lehet csak köztük, a Duna vonalát tekintve a víz jelentőségében (de a hajózás, kereskedelem és a szállítás terén, és nem létfenntartási okokból, mint a Badenben).16 A Harangedényesek magyarországi lelőhelyei kis lélekszámú, idegen hajós-kereskedő bevándorlók kolóniái: a kultúra elterjedési tömbjéről leszakadó előretolt harcos és hódító kereskedőtelepek, amelyek más, jóval népesebb kultúrák között kellett létezzenek, míg a Baden a saját elterjedési területén belül építette ki kereskedelmi és közlekedési csomópontjait a jól ismert, sokszor a Harangedényesekkel egybeeső folyóréveknél.17 A Harangedényes lelőhelyeket néhány, de jelentős település és ezekhez kapcsolódó nagyobb lélekszámú temető jellemzi (a Csepel-csoport területén), valamint egy különleges koponyaformával leírható embertani típus felbukkanása (tauríd, planoccipitális brachykran típus), amely jellegzetesen megkülönbözteti őket más magyarországi őskori kultúráktól (bár valamilyen, a két kultúra közti kapcsolódást jelenthet, hogy átkerül, ill. felbukkan a koponyatípus a kora bronzkori Kisapostag és Gáta-Wieselburg kultúrákban).18 14 Horváth 2014c, 524-526; valamint Harding 2007, 51. Legtöbbször másodlagos helyzetben kerülnek elő, ez is nehezíti értékelésüket és keltezésüket. Az in situ előkerülések többsége későbbi korszakokhoz kötődik, a Katakombasíros, és a Gerendavázas népességekhez. 15 Összefoglalóan Horváth 2011; Horváth 2014a. 16 Horváth 2013a; Horváth 2013b. 17 Horváth 2013b. 18 K. Zoffmann 2004, 387. Társadalmi keretek Nagy egyszerűsítéssel a középső rézkor előtti (1); a középső rézkor végétől a kora bronzkorig terjedő (2); majd a kora bronzkor utáni (3) időszakra bontom időben e tanulmány tárgyalt időszakait, amelyet társadalmi szinten a törzsi; a törzsi és a főnökségek közötti átmeneti; majd a főnökségi társadalmaknak feleltetek meg. Hangsúlyozom, hogy nagymértékű egyszerűsítést kell végeznem, hogy tendenciákat és nagyléptékű, társadalmi szintű, strukturális változásokat tudjunk megfigyelni, tehát mind az időszakokat mind pedig a velük összekapcsolt társadalmi rendszereket egyszerűsítem amiatt, hogy lényegileg átláthatóvá váljanak. Valójában a neolitikum és a kora-középső rézkor időszak a törzsi társadalomnak (1)19 illetve a középső bronzkor a főnöki társadalmaknak (3)20 való megfeleltetése jóval bonyolultabb, finomabb, és a mindenkori régészeti és kulturális antropológiai kutatásoknak megfelelően területenként, kultúránként és a kutatottság fokát tekintve eltéréseket és finom különbségeket mutathat.21 Számomra a leginkább viszont az a köztes, átmeneti időszak (2) a legérdekesebb, legbonyolultabb és a legnehezebben leírható, főleg a régészeti kultúrákra vonatkoztatva, amely a két nagy fejlődési egység között a törzsi társadalom lassú felbomlása és a főnökségi társadalom lassú kialakulása közti időszakot képviseli. Természetesen épp ez a 4000/3600-2600/2000 BC közti időszak a tanulmány tárgya, amelyet a Változás korának nevezek több tanulmányomban. Baden-komplexum Eddigi tanulmányaimban a Baden-komplexumra vonatkozóan egy olyan, még elsősorban vérségi (tehát családi) alapon szerveződő társadalmat rekonstruáltam, amely kisebb (talán nagycsaládi?) csoportokban, egy-egy vízfolyás mentén folytat mobilis életmódot (családi szállásterület, félig letelepedett, elsősorban állattenyésztő, juh- és szarvasmarha-tartó életmód, kiegészítve földműveléssel). A letelepedési tömb egészét nézve a korabeli rendkívüli technikai vívmányok miatt (kerék, kocsizás, a szállítás és a kereskedelem gyors fejlődése) egyre inkább felbomló-félben levő törzsi rendet rekonstruáltam, amelyet a pan-tribal sodalities, vagyis a törzsek feletti együttműködések fogalommal írtam le. Megfigyelhető, hogy a Baden-komplexumon belül a temetkezésben nem érvényesül a korábbi korszak szigorú, nemek szerinti megkülönböztetése: nincs tájolási és fektetési különbség a nemek közt (és ebből következően a társadalom felépítésében sem). A mellékletadásban sem láthatók különbségek, sem a temetőkben, sem a településeken eltemetettek közt. A gazdasági élet gyökeres váltása (földművelés elsődlegességének feladása az állattenyésztés javára) leginkább az állandó, településektől elkülönült temetők számának csökkenésében, és a településeken belül előkerülő, 19 Vő. pl. Vandkilde 2006, 366-371; Parkinson and Gyucha 2007. 20 Harding 2007. 21 Earle 2002.
