Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Horváth Tünde: Harcosnők klubja? - Specializált társadalmi helyzetű nők a késő rézkor időszakában Magyarországon
82 HORVÁTH TÜNDE különböző háttérrel elhunytak számának növekedésében látszik manifesztálódni.22 A teljes tárgyi anyag vizsgálata azt mutatja, hogy minden korábbi őskori kultúrától eltérően és azoknál sokkal nagyobb mértékben vannak a női nemhez kapcsolódó, elsősorban rituális jellegű tárgyak (idolok, női antropomorf kultikus edények) - tehát a női nem sokkal erősebben és karakteresebben reprezentálodik a Baden társadalomban. Ez egyértelműen a megerősödő női szerepeket jelenti (jelentsen ez társadalmi, politikai, gazdasági vagy vallási szerepet), esetleg a vérségi alapon szerveződő közösségek női/anyai vonalon való szerveződését. A Baden-komplexumot még egalitárius társadalomként írtam le, nem rangsoroló vagy rétegzett társadalomként, mert sem a temetők, sem a települések leletanyagában nem fordulnak elő tipikus, kötötten ismétlődő (nemhez/ranghoz/korhoz kötött) rangjelző tárgyak. A fenti elképzelést erősíti, hogy kevés olyan leletet ismerünk a Baden-komplexumban, amelyek egyértelműen rangjelző és presztízs-tárgyak lehettek a maguk korában.23 A pathológiai elváltozások és a mechanikai sérülések jelezhetnek életmódot, specializációt, harc, vadászat vagy hétköznapi baleset közben szerzett sérüléseket is (vö. a balatonőszödi 64. számú felnőtt férfin bordatörés; az 53. számú 23-29 éves férfin lábszártörés; a 41. számú felnőtt férfi koponyáján orrcsonttörés, ütés és vágásnyomok);24 és foglalkozásból eredő elváltozásokat is (feltűnő a 42. számú 39-43 éves kicsi-közepes termetű nő és a 79. számú 59-70 éves, kicsiny termetű nő karcsontjain a deltaizom tapadási helyeinek, valamint a felkarcsontok általánosan nagy mértékű robosztussága amely nagy súly gyakori emelésével járó munkavégzésre utalhat; a 27. számú 23-27 éves férfi metszőfogain látható vízszintes irányú kopás pedig valamilyen növényi szálas anyag állandó rágása/ húzása közben alakult ki, talán gyékény, gyapjú vagy más anyag szövése-fonása közben, amelyet állandóan nyálazni és rágni, formázni kellett, hogy puha és szálas, tehát fonható maradjon).25 Budakalász-Luppacsárda 91. sírjában egy kőeszköz-készítő mester feküdt: 45-55 éves férfi (nő?) kő, csont és agyartárgyakkal.26 Balatonlelle-Felső-Gamász 17. sírjában az 50-22 Horváth 2008, 160-170; Horváth 2014b, Chapter 4. 23 Horváth 2008, 162-164. Tárgytípusonként: réz diadém, réz tőr, réz mellkas-ékszer, réz torques fordul elő. Különlegessége miatt ide sorolnám még a férfiarcot formázó portrészerű balatonőszödi maszkábrázolást is, bár agyagból készült: Horváth 2014b, Section 3.2.5. Az arc további érdekessége, hogy egy badeni településen a rekonstruálható arctípus alapján a Badeniek nem a saját embertani típusukat, hanem egy keleti arcot (Tripolje/Usatovo/Gödörsíros) formáztak meg benne, Id. Dani and Horváth 2012, 95. 24 További példák: Szombathely-Zanat-Trátai dűlő badeni településen, a 49. objektumban felnőtt férfi temetkezése, bal vállán gyógyult törés nyoma, jobb homlokcsontján 11*13 mm-es lyukasztott sérülés, amely a halálát okozhatta, mert gyógyulási nyoma nem látható: Tóth 2011,100. 25 Horváth and Köhler 2012, 456-457. 26 Horváth 2013b, 334. Vadkanagyar-függöje arra is utalhat, hogy nemcsak fegyverkészítő, de fegyvermester is volt. Érdekes, hogy az elsődleges nem-meghatározás ebben az esetben is kétséges: férfias nő, nőies férfi is lehet a fizikai antropológiai meghatározás alapján, akárcsak a vörsi és a budakalászi 616. sír. 54 éves férfi csípője alatt egy kupacban, feltehetően valamiféle szerves anyagból készült tartókészségben kerültek elő pattintott kőeszközök olyan minőségben és mennyiségben, amely alapján felvethető, hogy az elhunytban a közösség egy sikeres vadászát azonosítsuk.27 Ezt az elképzelést a talán vadásztrófeaként birtokolt vadkanagyar-melléklete is alátámasztja. Ami számunkra izgalmasabb, hogy a 22. női temetkezés hasonlóan pattintott kőeszközökben gazdag sírjában a 33-39 éves nő lábai alatt egy kupacban feltárt leletek a közösség egy, a 17. sírhoz hasonlóan sikeres és megbecsült vadásznőjét rejthetik.28 A kisebb, de településtől elkülönült temető teljes elemzése azt mutatja, hogy több sírban előkerült ugyan fegyverként azonosítható nyílhegy, de átlag 2-2 db (9, 14, 21. sírok), ellenben a 17. és 22. sírok ebben a tekintetben extrém gazdagnak mutatkoztak, ezért emelhetők ki a fenti értelmezésben. A balatonőszödi 37. számú 26-32 éves nő csigolyájába fúródott nyílhegy volt az első igazi bizonyíték arra, hogy a településeken feltárt badeni áldozati gödörtemetkezések esetében kétségtelenül fizikai erőszak áldozataival állunk szemben. Az eset kivételességét és érdekességét tovább erősíti, hogy feje hiányzott, helyén egy felnőtt, 23-27 éves férfi (95. temetkezés) koponyáját tártuk fel, amely a halál utáni, a testtel végzett másodlagos manipulációkat bizonyítja (fejcsere=személyiségcsere?).29 A felsorolt esetek egy része településen belül, áldozati gödrökben került feltárásra, amely tovább bonyolítja értelmezésüket, és elsődlegesen szakrális-rituális megközelítést ad nekik, bár nem zárja ki azt a lehetőséget (másodlagosan), hogy háborús konfliktusok áldozatai voltak, és így kerültek feláldozásra. Arra a kérdésre, hogy saját közösségükön belül kerültek-e kiközösítésre vagy idegen ellenségekként, fogolyként végezték úgy, mint emberáldozat, csak a jövőben végzett genetikai/ izotópos vizsgálatok adhatnak végleges választ.30 Gödörsíros kurgánok népe A Gödörsírosok társadalmának rekonstrukciója jóval nehezebb, mint a Badené a települések hiánya és a leletanyaguk csekélysége miatt. Le kellett számolnom fél évszázados mítoszokkal is, amelyek megdőltek velük kapcsolatban (pl. a lótartás és az ezzel kapcsolatos háborús férfi lovas arisztokrata réteg létezése). A Gödörsíros társadalom véleményem szerint még szintén egalitárius, vérségi alapon szerveződő, kiscsaládi közösségekből épült fel, amelyek viszont - ellentétben a Badennel - patriarchális vonalon szerveződtek. Teljes mértékben mobilisak és állattartók voltak, a Badenhez hasonlóan vízfolyások mentén vándoroltak, pontosabban pásztorkodtak. Bár nomád társadalmuk miatt az értékek számukra egészen mások lehettek, 27 Nagy 2010, 460-469. 28 Nagy 2010, 480-487. 29 Horváth and Köhler 2012, 456. Talán annak, hogy egy másik személy feje került az eredeti helyére, köze van a badeni idolok cserélhető fejűségéhez is — megint ugyanazzal a rítuselemmel állunk szemben egy másik kontextusban, a valódi halottak világában. 30 Horváth and Köhler 2012, 456-461; Horváth 2014b, Section 3.2.2.
