Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Horváth Tünde: Harcosnők klubja? - Specializált társadalmi helyzetű nők a késő rézkor időszakában Magyarországon

80 HORVÁTH TÜNDE ti kultúrában voltak a saját társadalmukban speciális helyzetet elfoglaló nők és férfiak is, akik mesterségük, vagyoni helyzetük, vagy egyéniségük, speciális tudá­suk, anyagi javaik alapján saját korukban és még ma is jól láthatóan különböztek az akkori átlagtól. Mindezek a jelek mutathatják a társadalom kezdődő tagozódását még egy egalitárius társadalomban is, és természe­tesen jelentkeznek egy rangsoroló társadalmon belül. Ez a sztereotípia az emberi társadalommal egyidős, bármely korban és társadalomban előforduló jelen­ség.7 Agresszió és erőszak is bizonyíthatóan előfordul a paleolithikumtól kezdve,8 része lévén az emberi ter­mészetnek.9 Helytálló következtetések a vizsgált idő­szakra csak akkor adhatók, ha az előtte és az utána következő korszakok társadalmaival együtt látjuk, így az esetleges változások vagy hagyományok értékel­hető, rendszerszintű tendenciaként jelentkeznek. Arról, hogy a késő rézkor időszakában léteztek harcosok, sőt, talán már egyfajta intézményesített for­mában, szervezetten, nemzetközi tanulmányok érte­keznek, elsősorban a Zsinegdíszes, a Harangedényes kultúrkomplexumok, és a Gödörsíros kurgánok eseté­ben.10 A Badenben még nem mutattak ki ilyen réteget (vagy nem vizsgálták a kérdést ebben az aspektus­ban), bár a halmos temetkezések esetében felmerül­het a Gödörsíros analógia alapján (amely szintén csak feltevés), hogy társadalmilag magas pozíciót elfoglaló személyeket rejthetnek.11 Időbeli, térbeli és kulturális keretek A három kiválasztott régészeti művelődés meg­egyezik abban, hogy mindhárom nemzetközi kutatást igénylő, ún. pán-európai, makro-regionális kultúra (kultúrkomplexum), Magyarország határain túl terjedt. Ez megkönnyíti a dolgunkat bizonyos szempontból, mert több és nem csak hazai adat áll rendelkezésünk­re. Másrészt viszont megnehezíti, mivel a mindenkori aktuális, a tudományban is ható nemzetközi divatirány­zattól nem tudunk eltérni. Ezért bár harcosnőket kere­sünk, látnunk kell mellettük a harcosokat is, és nem tudjuk nem érinteni a társadalmi és a nemi szerepeket, a specializációt, a kézművességet, a javak elosztását, az agresszió bizonyítékaként feltárt jelenségek mögött megnyilvánuló rítusokat, tehát a szakrális életet, és mi­vel az adatok legtöbbször temetkezésekből származ­nak, nem mentesülünk az éppen aktuális, alkalmazott temetőelemzési módszerektől sem. A kora neolitikum óta stagnáló ill. mindössze kisebb változásokkal leírható, teljes népességcserével nem járó képet a középső rézkor vége (4000 és 3600 BC közt) borítja fel radikálisan hazánkban. A késő rézkor egy egészen új világot hoz és felfokozott, több irányú és néha nagy létszámú, idegen eredetű népmozgást a 7 Etnográfiai példák Ember 1978; Harding 2007, 27-29; Helbling 2015, 69-83, a Baden-komplexumban Horváth 2008, 180-82. 8 Vö. Vend 1984, 120; Harding 2007, 41-45; Ferguson 2013, 196- 202; Mellerand Schefzik2015, 83-109. 9 Ember 1978; Harding 2007,17-23. 10 Pl. Vandkilde 2006; Heyd 2007; Anthony 2007. 11 Sachße 2011. Kárpát-medencében.12 A késő rézkor és az azt követő átmeneti periódus 3600 és 2600 BC közt régészetileg egységes korszakot alkot Magyarországon a Baden és a Gödörsírosok vonatkozásában. A 2600 BC-ként meghatározott, a korszakot másik irányból lezáró idő­pont még mindig nem hoz stabilitást: az azt követő kora bronzkor további, bár kisebb népmozgásokkal és rövid életű kultúrákkal írható le (pl. Makó, Nyírség), csak a végén kialakuló ún. teli-kultúrák (Hatvan, Nagyrév) megjelenése lesz olyan alap, amely az utána követke­ző korszakokban is átöröklődve stabilnak bizonyul. A vizsgált régészeti kultúrák elterjedése területileg és időben is részben egymást fedő, de kultúrájukat nézve nagyon is különböző, mivel mindhárom más életformára specializálódott, amely alapvető karakte­rét is adja mindháromnak. A Baden-komplexum a Fekete-erdőtől a Fekete­tengerig húzódó kultúra, amelynek fő elterjedési vo­nalát a Duna adja. Változatos életterének határait a víz közelsége és a művelésbe bevonható földek jelölik ki, lelőhelyeinek legnagyobb többsége valamilyen te­lepülési forma. A temetkezéseket néhány temető, és sok, a településeken belül előkerülő, rituális hátterű sír alkotja. Az embertani anyag alapján a kultúra déli kapcsolódást mutat, de sok benne a helyi elem is. Ez arra utal, hogy idegen népességek olvadtak össze kü­lönböző helyi, klasszikus középső rézkori bennszülött túlélőkkel, kialakítva a Baden-komplexumot.13 A Baden és a Gödörsíros kurgánok népe az Alföld területén kb. 3350 és 2600/2500 BC közt együtt él, bár lelőhelyeik többsége kikerüli egymást a különböző élettér igénye miatt: Baden lelőhelyek a jól művelhető talajokon, míg Gödörsíros kurgánok a kevésbé jó mi­nőségű legelő-területeken kerülnek elő, a két élettér (ökológiai niche) néhány esetben, a mindkét fél szá­mára az élethez elsődleges vízfolyások mentén, első­sorban pl. Dévaványa, Tiszavasvári, Békés települé­sek térségében átfedi egymást, konkrét találkozásokat és interakciókat eredményezve a két kultúra között. A Gödörsíros kurgánok népe az orosz steppék irányá­ból terjedt nyugat felé. Magyarország területe a Tisza vonalával legnyugatibb elterjedési zónája a maga füves életterével. Csak temetkezési halmait ismerjük: sem a népes, nagy sirszámú „köznépi” temetők, sem pedig a szálláshelyek nem kerültek elő az Alföld területén. A te­metkezési halmok alatt a kultúra előkelőit feltételezik, ez azonban régészetileg nem bizonyított. Erősíti azon­ban a feltételezést néhány kurgánon az alaptemetke­zésnek szóló kősztélé, amely sematikusan ugyan, de az eltemetettet ábrázolja (általában férfit - de néha nőt is) az akkori viseletben: keresztszalaggal a mellkason vagy övvel a derékon, és fegyverekkel, mint pl. tőr/ala­­bárd, fokos/balta, esetleg íj (ezek az elemek felbukkan­nak a Baden-idolokon is, a két kultúra integrációjának bizonyítékaként, és nyugat-európai sztéléken is, pl. az Alpok térségében). A portrékészítés az individualizmus, az egyéni dicsőség, a glória kialakuló-látható jele is a tisztelet és a társadalmi rangjelzés mellett. A probléma 12 Áttekintsen Horváth 2014c; Horváth 2015. 13 Összefoglalóan Horváth 2014b, Section 3.3.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom